Leállt a magyar intézményrendszer az uniós források körüli huzavona miatt

Miközben Navracsics Tibor területfejlesztésért felelős miniszter kvázi heti rendszerességgel jár tárgyalni Brüsszelbe, és a magyar kormányban is azt ígérik, hogy hamarosan megnyílhatnak az uniós pénzcsapok, teljesen leállt a magyar fejlesztési intézményrendszer, most mindenki kivár – erősítette meg a Világgazdaságnak Essősy Zsombor, a Magyarok a Piacon Klub elnöke, miután a Széchenyi-terv Plusz információs portálon hónapok óta nem jelennek meg új pályázati felhívások, ahogy december óta a támogatott projektek listája is nagyon ritkán bővül. 

Pedig 2022 végén javában zajlott a pályázati gőzhenger, települési önkormányzatok fejlesztéseinek támogatására életre hívott TOP plusz programban volt olyan hét, amikor több mint négyszáz nyertest hirdettek ki. A Ginop plusz-felhívások megjelenést ekkor még Essősy Zsombor idén február–március környékére várta, ehhez képest már most legalább féléves csúszással számol, szerinte szeptember–október előtt erre nincs esély. Ami viszont azt jelenti, hogy a gazdaság fejlesztését célzó operatív programban a vállalatok leghamarabb év végén, jövő év elején adhatják be a pályázataikat, tehát 2024 tavasza előtt nem jutnak forráshoz.

A héten Navracsics Tibor Brüsszelben egyeztetett Johannes Hahn költségvetésért felelős EU-biztossal, a tárcavezető azt mondta, amit célként tűztek ki tavaly nyáron, hogy ne veszítsünk forrást, az teljesült. Mindenesetre a miniszter optimizmusát erősen árnyalja, hogy a bizottság a tavalyi megegyezés óta újabb és újabb feltételeket állít, az Erasmus- és a Horizont-források visszatartása után nagy kérdés, hogy az igazságügyi reformcsomag elfogadása mennyiben győzi meg a brüsszeli testületet a magyar kormány elkötelezettségről.

Varga Judit április végén úgy nyilatkozott, hogy technikai megállapodást kötöttek a bizottsággal, ha az elfogadja a javaslatot, Magyarország hozzáférhet a kohéziós alap egy részéhez. Ugyanakkor azt, hogy továbbra sem lefutott a meccs, maga Navracsics Tibor ismerte el, amikor megjegyezte:

A tárcavezető ezzel arra utalt, hogy nemcsak a testületben kell elfogadtatni egy-egy döntést, hanem valahogy az Európai Parlamentnek is el kell adnia. A 22 milliárd eurós kohéziós alapból 6,3 milliárdot zároltak a korrupcióra hivatkozva, további 2,5 milliárdot pedig az egyetemi szabadságot, a melegeket és a migránsokat érintő jogsértésekért.

Essősy arról is beszélt, hogy makrogazdasági szempontból, amikor az inflációs letörése a legfontosabb kormányzati cél, nem feltétlen probléma, hogy nem érkeznek meg időben az uniós pénzek, amelyek keresletet generálnának, újabb löketet adva a drágulásnak. A fejlesztési intézményrendszernek mindenesetre így is marad feladata, idén zárul az előző programozási ciklus. Jelezte, hogy sokkal szigorúbb lesz az határidők teljesítése terén, így aki időben nem tud elszámolni, az most kevésbé számíthat az állam jóindulatára, emiatt jó eséllyel a támogatási összeget is vissza kell fizetnie.