Már tudjuk: ezt hozta az Otthonfelújítási program
A háború és a szankciós politika miatt fokozódó energiaválság több területen behatárolja a magyar kormány lehetőségeit is. Ennek következménye, hogy nem lehet egy ideig folytatni az Otthonfelújítás támogatási programot sem. Érdemes azonban áttekinteni, hogy az említett kezdeményezés milyen jelentős eredményeket hozott.
A programban való részvételre 2021 és 2022 folyamán volt lehetőség. A fő célja az volt, hogy javítsa a gyermeket nevelő családok lakhatási körülményeit és ezzel összefüggésben a hazai lakásállomány minőségét, állapotát. A kormány legfrissebb konvergenciaprogramja emlékeztet: a családok a lakásfelújítási költségeik felét legfeljebb hárommillió forintig visszaigényelhették. A támogatás összegében ötven-ötven százalékban szerepelhetett az anyagköltség és a munkadíj. Elszámoltathatók voltak kültéri és beltéri munkák egyaránt, az összegyűjtött számlákat pedig a munka befejezését követően hatvan napon belül kellett eljuttatni a Magyar Államkincstárhoz. Azoknak a családoknak, amelyek szerették volna felújítani az otthonukat és felvenni a támogatást, de az anyagi fedezetük hiányzott ehhez, az állam kedvezményes, a teljes futamidő alatt garantáltan 3 százalékos kamatozású kölcsönt biztosított. Ez kifejezetten a támogatás előfinanszírozását segítette. Ennek keretei között maximum hatmillió forint állt a családok rendelkezésére legfeljebb tízéves futamidőre. A kamatkülönbözetet az állam térítette meg a hitelfelvételt lebonyolító pénzintézeteknek.
Fotó: Shutterstock
Az eltel időszak alatt a lehetőség számottevően hozzájárult a használatban lévő lakásállomány megújulásához, ugyanis közel 10 százalékát, mintegy 380 ezer ingatlant érintettek a felújítások.
Ez 1775 milliárd forint összértékű fejlesztést jelent az országban, a kifizetett állami támogatás összege pedig meghaladta a 770 milliárd forintot. A családok átlagosan 2,1 millió forint értékű segítséget kaptak.
Legtöbb esetben a belső tér felújításához vették igénybe a támogatást mintegy 170 milliárd forint összértékben. Második helyen a tető felújítása és szigetelése állt 76 milliárd forinttal, a harmadik legmagasabb támogatási összeget, 75 milliárd forintot pedig a napkollektorok, napelemes rendszerek telepítésére és cseréjére fordították a háztartások. Ezeken túlmenően külső nyílászárók cseréjére, konyhai gépek beépítéséhez, az épületek szigeteléséhez és a fűtés korszerűsítéséhez is számos család használta fel az anyagi segítséget. Kedvező, hogy a legnépszerűbb, egyben a teljes támogatási összeg mintegy felét lefedő felhasználási célok között található tételek szervesen kötődnek az energiatakarékosság fokozásához. Ezekkel egyrészt számottevően csökkenthetők a rezsiköltségek, másrészt nemzetgazdasági szinten mérsékelhető az energiaimport.
Az elmúlt két évben megvalósított közel 380 ezer lakásfelújítás a háztartások beruházásaihoz és ezzel együtt a gazdaság növekedési teljesítményéhez is érdemben hozzájárult.
Összességében elmondható, hogy a nemzetgazdaság hozzáadott értéke 2021-ben 0,6 százalékkal, 2022-ben pedig 1,2 százalékkal gyarapodhatott a megvalósított felújításoknak köszönhetően. Mindezeken túlmenően az építőipari ágazat fehéredéséhez is szervesen hozzájárultak a támogatás fejében előírt feltételek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.