késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Nem a vendégmunkások, hanem a robotok jelentik a fenyegetést a magyarok munkahelyeire
Jócskán megnőhet a következő években a vendégmunkások hazai alkalmazása, ám a magyar munkahelyekre nem a külföldi munkaerő, sokkal inkább az automatizáció és a robotok jelentik a legnagyobb fenyegetést – erről beszélt a Világgazdaságnak Matheika Zoltán, a Kopint-Tárki vezető kutatója.
Mint ismert, a kormány a tervei szerint a következő években a folyamatban lévő beruházások munkaerőigényének kielégítésére félmillió új munkavállalót szeretne bevonni, amiben elkerülhetetlen a vendégmunkások a korábbinál jóval szélesebb körű alkalmazása.
Hogy ez milyen mértékben fenyegeti a magyar munkavállalókat, és milyen mértékben játszik csupán kiegészítő szerepet, az bizonytalan. A jelenlegi feszes munkapiaci körülmények közepette aligha jelent olyan szintű fenyegetést, ami a makroszintű munkaügyi mutatókban is tükröződne
– mondta a szakember, hozzátéve, hogy a vendégmunkások alkalmazása mellett is szólnak érvek, ugyanis gyakran terhelhetőbbek, könnyebben bevállalják a túlórázást vagy a három műszakos munkarendet. Szerinte eseti jelleggel már most előfordul, hogy a munkáltatók nem törik magukat túlzottan, hogy a vendégmunkás helyett helyi munkaerőt találjanak. Ám van ennél nagyobb fenyegetés is a munkavállalókra nézve, ez pedig az ipar és a gazdaság átalakulása.
Matheika szerint a robotizáció munkahely-megszüntető hatását illetően nehéz lenne mennyiségi becsléssel szolgálni, de évtizedes távlatban – lendületes automatizálást feltételezve – akár százezernyi munkahely felszámolódása sem kizárt, főleg, ha a gazdasági növekedés üteme mérsékelt marad a továbbiakban.
A szakember szerint az iparban lehetséges, hogy a munkaerő egy része feleslegessé válik, másik része pedig megkapja a robotokkal/kobotokkal való együttműködéshez szükséges továbbképzést. Ráadásul a mesterséges intelligencia térhódítása nyomán a korábbinál nagyobb arányban merül fel annak a lehetősége, hogy a technikai átalakulás szellemi munkaköröket is veszélybe sodor.
„Magyarország esetében az ilyen irányú átalakulást lassíthatja, hogy az egész növekedési modell a viszonylagosan olcsó és rugalmasan felhasználható munkaerőre épül – ilyen körülmények között kevésbé sürgető az átfogó, vagyis a munkaerőben mutatkozó szűk keresztmetszetek leküzdésén túlmenő automatizáció. Másfelől viszont kockázatként felvethető, hogy ha mégis sor kerül erre, akkor – egyebek mellett az oktatási rendszer problémái miatt – a magyar munkaerő jó eséllyel kisebb arányban lesz képes az új követelményekhez való alkalmazkodásra és az automatizáció nyomán esetleg megjelenő új munkapiaci lehetőségek megragadására, mint a fejlett országok munkavállalói” – fejtette ki a szakember.
Tévhit, hogy olcsó a vendégmunkások alkalmazása
A vendégmunkások alkalmazása körülbelül 30 százalékkal drágább, mint a magyaroké, ám ha nincs elég munkaerő, és hozni kell a cégnek a vállalt darabszámot határidőre a termelésben, akkor a munkadónak nincs más választása – mondta a Világgazdaságnak Karácsony Zoltán, a HRportál álláspiaci szakértője. Hozzátette, amellett, hogy ugyanazt a bért kell fizetni nekik, vannak extra költségek a külföldi toborzással, az ügyintézéssel, az utaztatással, a magyarországi beillesztéssel, a szállással kapcsolatosan, szóval egyáltalán nem olcsó a foglalkoztatásuk.
Azt is hangsúlyozta, hogy a vendégmunkások a munkaerőhiány miatt érkeznek a magyarországi gyárakba szervezett keretek között. A parlamenthez benyújtott új törvénytervezet szerint, amely novemberben lép életbe, már csak maximum három évig dolgozhatnak nálunk, és nem kaphatnak letelepedési engedélyt sem, tehát vissza kell utazniuk a hazájukba.
Rohamosan terjednek a robotok
A Nemzetközi Robotikai Szövetség 2022 őszén publikált statisztikája szerint rohamosan terjednek a robotok a világban:
2021-ben 517 385 ipari robotot állítottak munkába a földön, ami 31 százalékos éves növekedés, a 2015–2021 közötti időszakban pedig megduplázódott a számuk, most 3,5 millió működhet.
Európában két évvel ezelőtt 84 302 installálást regisztráltak, a legtöbbet (23 777) Németországban, utána Olaszország és Franciaország következik, döntően az elektronikai és az autóiparban . A „robotsűrűség”, a 10 ezer alkalmazottra jutó berendezések száma Dél-Koreában a legtöbb, 1000 darab, Szingapúrban 670, Japánban 399, Németországban 397, a világátlag 141. Magyarországon 2020-ban ez a szám 120 volt azaz nagyjából a világátlagnak felelt meg. Abban az évben 1116 robotot telepítettek nálunk, a legtöbbet az autóiparban.
Hogy miért probléma mindez? Karácsony Zoltán szerint ha az élő erős védelmet és a security robotokat összevetjük, a robot nagyjából 20 százalékkal olcsóbb egyéves működés esetén.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.