Változott a terv: csúsznak a bejelentett útépítések – megvannak az új dátumok

Átütemezik az autópálya-fejlesztéseket, így a bővítéseket és az építéseket is – erről a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) tájékoztatta a Világgazdaságot. A cég – amely mögötti konzorcium 2022-ben nyerte el a koncessziós jogot a hazai gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetésére és fejlesztésére – jelezte, hogy a változás annak nyomán következett be, hogy a magyar állam kezdeményezte a koncessziós szerződés módosítását.

Ahogy arról lapunk is beszámolt, hétfőn a Kormányzati Tájékoztatási Központ bejelentette, hogy a kormány módosítja az autópálya koncessziós szerződést, ezzel pedig csökkenti a kiadásait. Az erről szóló közleményben azt írták, hogy „az elhúzódó ukrán–orosz háború, valamint az elhibázott szankciós politika miatt jelentős károk érik és rendkívüli kiadások terhelik az európai és magyar gazdaságot és az államháztartást”. Emiatt a kabinet számos más a pénzügyi stabilizációt erősítő intézkedés keretében felülvizsgálta a gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetésére és fejlesztésére 2022-ben megkötött koncessziós szerződést. Az állami felülvizsgálat eredményeként a kormány döntött a koncessziós szerződés megváltoztatásáról, hogy mérsékelni tudja az állami kiadásokat.

– fogalmaztak. Ugyanakkor azt is leszögezték, hogy a kormány továbbra is elkötelezett a gyorsforgalmi közúthálózat hosszú távú, magas színvonalú és fenntartható üzemeltetése és fejlesztése mellett. A koncessziós szerződés módosítása pedig biztosítja a gyorsforgalmi utak jövőbeli fejlesztését és a szolgáltatás zavartalan fenntartását. Hangsúlyozták, hogy „az elhúzódó háború okozta előre nem látható hátrányos következmények ellenére a gyorsforgalmi koncesszió – mint közfeladat és közszolgáltatás – magas minőségi szinten történő ellátása prioritás, méghozzá a közpénzekkel való hatékony és felelős gazdálkodás, illetve az ágazati és szakmai szabályok betartása mellett”.

Hogyan módosul az autópálya-koncesszió?

A kormányzati tájékoztatásból tehát kiderült, hogy az eredeti koncessziós megállapodáshoz képest eltérések lesznek, de azt nem közölték, hogy pontosan milyen változásokról van szó. A Világgazdaság ezért is kereste meg az MKIF illetékeseit, hogy elmondják, mire készüljenek a közúti közlekedők. A társaság válaszában először is arra hívta fel a figyelmet, hogy a módosítást az állam kezdeményezte és ez már hatályba is lépett. 

Azt is leszögezték, hogy a változás nem befolyásolja az eredeti szerződésben foglalt tízéves fejlesztési időszakot sem. Ez arra vonatkozik, hogy a győztes koncesszortól az állam elvárja, hogy 2032-ig 317 kilométer új utat építsen meg és szintén az első tíz évben 265 kilométer hosszan sávbővítést is előírtak. Mindez tehát marad, csakhogy mind az építéseket, mind pedig a bővítéseket átütemezik ezen

Hogy ez mit fog jelenteni a gyakorlatban, arra példát is hoztak. 

Mikor bővítik három sávosra az M1-es autópályát?

Az M1 bővítése például terv szerint az idén indult volna, méghozzá a Bicske és Tatabánya közötti szakaszának kétszer három forgalmi sávra bővítése startolna el. Csakhogy a most bejelentett módosítás szerint legkésőbb 2025 szeptemberében kell megkezdődnie a bővítésnek. Az MKIF aláhúzta: minden megépül, a nagyfelületű javítások és karbantartások sem maradnak el és nem is csúsznak. Sőt, azokon a szakaszokon, ahol csúszik a bővítés, ott plusz felújításokról gondoskodnak, hogy az utazók jó minőségű utakon közlekedhessenek.

Tovább folytatódik az áprilisban meghirdetett nagyszabású gyorsforgalmi útfelújítási program is, ami Magyarország legnagyobb gyorsforgalmi útfelújítása. Ebben sincs tehát változás és csak idén 297 kilométer gyorsforgalmi út újul meg mintegy 2,5 millió négyzetméteren. A munkálatok 30 pihenőre és 123 hídra és felüljáróra terjednek ki. Az országos szintrehozás három éven át, tehát 2025-ig tart majd és összesen 538 kilométernyi utat, 200 hidat, több tucat pihenőt, valamint 60 csomópont foglal magában.

Hogyan spórol az állam az autópálya-koncesszió módosításával?

Az állam a módosítással a saját költségein spórol, méghozzá úgy, hogy eltolja időben, a már említett 2023–2024-es költségvetési évek utánra az MKIF fejlesztéseihez szükséges állami beruházásokat, építéseket és kisajátításokat. Maradva az M1-es példájánál: ahhoz, hogy a sávbővítést meg tudja valósítani az MKIF, az államnak előtte különböző kivitelezések kellene végrehajtania, egyebek mellett lehajtókat létrehoznia. Azzal, hogy a bővítést elcsúsztatták 2025-re, ezek az állami részfeladatok is várhatnak, így nem kell rájuk költeni. Ezzel ér el megtakarítást az állam.