A városi kutyásokból akar megélni az állatorvosok többsége, a rendelőkben is kétszámjegyű az infláció

Két-három évtizede folyamatosan emelkedik a hobbiból tartott kisállatok, elsősorban a városlakók körében tipikusan társ állatként tartott kutyák és macskák száma, mindez az állatorvosképzésben is változásokat indukált – tudta meg a Világgazdaság a Magyar Állatorvosi Kamara főtitkárától, dr. Horváth Lászlótól.

Az állatorvosnak tanuló egyetemisták körében a nyolcvanas években még 8-10 százalék volt csak, ma már 90 százalék körüli a nők aránya, akik diplomázás után többségében nem állattartó telepeken és nem haszonállatokkal akarnak foglalkozni, hanem kutyákkal és macskákkal vagy lovakkal.

A többség saját állatorvosi rendelőt készül nyitni, ezt meg is teheti, amennyiben legalább öt évig alkalmazott állatorvosként dolgozott, ugyanis a törvényi előírás ennyi szakmai gyakorlat meglétét írja elő (egyéb más feltételek mellett) az önálló vállalkozásba kezdés feltételeként.

– szögezte le Horváth László. A szakmai kamara főtitkára elmondta, hogy a két-három évtizede dinamikusan nő a hobbi, illetve társ állatként tartott kutyák és macskák száma, és jellemző, hogy ezek mögött az állatok mögött olyan fizetőképes gazdák vannak, akikre megéri önálló praxist építeni.

A kutyák és macskák többsége, hozzávetőleg a 75, vagy akár 80 százaléka az alapellátáson, a kötelező vagy ajánlott oltásokon és az ivartalanításon túl egész életében nem igényel más állatorvosi ellátást, de 

Vannak azonban a humán ellátással, azok színvonalával és komplexitásával felérő, sőt, helyenként azt is meghaladóan fejlett eszközparkkal felszerelt rendelők, CT, MR-vizsgáló berendezések, modern műtők és laborok működnek szerte az országban, de leginkább Budapesten és az agglomerációban. 

Budapesten 228 engedélyezett állatorvosi rendelő üzemel jelenleg, Pest vármegyében pedig 219, egyébként a vármegyei átlag félszáz alatt van, Nógrádban például csak 15, ezek jellemzően kisállatokra szakosodnak. A haszonállatok, állattartó telepek ellátását végző állatorvosok legtöbbje már az idősebb korosztályba tartozik, akik közül sokan a napi telepi munkájuk után ugyancsak foglalkoznak a házikedvencekkel. 

Falusi környezetben is egyre több kisállatot tartanak, a kutyák és néhány veszélyes állat bejelentése kötelező, de a többi hobbiállatról, macskákról, rágcsálókról, egzotikus hüllőkről nincs nyilvántartás.

A kutyák esetében évente egyszer kötelező a veszettség elleni oltás, amire fontos, hogy minden állattartó, még a legszegényebb településeken is, elvigye a kutyáját. Ezt a vakcinázást egyre kisebb számú településen a rendelői áraknál kedvezőbb áron, úgynevezett összevezetéses oltáson elvégzik az állatorvosok, de arról még becslések sincsenek, hogy évente hány kisállat pusztul el olyan vírusos betegségben, amit a megelőzésükre szolgáló oltásokkal meg lehetett volna előzni. Éppen ezért terjedtek el az úgynevezett kombinált oltások, amelyeket a legveszélyesebb 3-4 vírus elleni hatóanyaggal gyártanak, és megfelelő időközönként ismételve folyamatos védettséget adnak. 

A kutyás-macskás állattartói társadalom többsége tisztában van az alapvető szabályokkal, és rendszeresen beoltatja házikedvencét. 

Az infláció mindeközben az állatorvosi rendelőkben is kétszámjegyű, a gyógyszerek és vegyszerek árai, a bérleti díjak (ahol ez is van) és az egyéb működtetési költségek egyaránt jelentősen emelkedtek, és emelni kellett az alkalmazottak bérét is. 

Az állatorvosi társadalom rendkívül aktív és sosem áll le a gyógyítással, a többség a nyugdíjas kor betöltése után is tovább dolgozik. 

A kamara nyilvántartása szerint a tagság csaknem egyharmada betöltötte a 65. évét, sőt, még 90 évesnél idősebb állatorvosok is praktizálnak, még ha ezt már nem is feltétlenül napi rendszerességgel teszik, de 

– szögezte le Horváth László, a MÁOK főtitkára.