Az ember a legfontosabb az építőiparban, minden más könnyebben pótolható

„Az ember a legfontosabb az építőiparban” – szögezte le Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke az Építők Napja alkalmából tartott központi ünnepségen, amelyen az ágazat 380 ezer, a háttériparral együtt mintegy félmillió munkavállalóját köszöntötték.

Az építőipar dupla tudásigényes ágazat, amelyben a segédmunkástól a mérnökig mindenkinek a kreativitására szükség van, hiszen nincs két egyforma létesítmény, és a megrendelő, az anyag vagy a helyszín biztosan más a szakmai szövetség elnökének megfogalmazása szerint. Koji leszögezte: 

Az éves szinten 7000 milliárd forint érték megépítésére felkészült ágazat szereplői szorosan kapcsolódnak a központi ünnepségnek helyet adó intézményhez, a 22 ezer diákot oktató Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemhez. Az intézmény rektora, Czigány Tibor ennek kapcsán arról beszélt, hogy a magyarországi mérnök- és informatikusdiplomák 40 százalékát, a mesterdiplomák 70 százalékát kibocsátó egyetem folyamatos párbeszédre törekszik a gazdasági szereplőkkel. 

Az ágazati igények kiszolgálására indult el tavaly például az építmény-informatikai mérnökképzés, amely jól ötvözi a hagyományos ismereteket a digitális kompetenciákkal. A valós gazdasági igényeket szem előtt tartó, értékes képzésekről ismert BME az építőmérnöki és építészmérnöki karán is számos képzést kínál olyan színvonalon, amellyel a világranglistán is előkelő helyen szerepel.

A 14 magyarországi minisztérium közül kilenchez tartozik valamilyen részterülete legalább az építőiparnak.

A tavaly létrehozott Építési és Beruházási Minisztérium, majd az abból lett Építési és Közlekedési Minisztérium az ágazat lobbiminisztériuma – emlékeztetett Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes.

A kormány új alkotmányt akar adni a magyar építőiparnak, ennek érdekében huszonöt szakmai szervezettel egyeztet. Cél, hogy olyan új eljárásrend lépjen életbe, amely az állami beruházások tekintetében a kevesebből többet elv alapján, a kivitelezési és a fenntartási költségek figyelembevételével eredményez új beruházásokat.

Az állam olyan fejlődési perspektívát nyitott 2010-ben az építőipar számára, mint ami utoljára Magyarországon a Millennium időszakában volt, és akkor is viták övezték a terveket és a törekvéseket. Akkor az Osztrák–Magyar Monarchiában, most az Európai Unióban kell kitartóan és következetesen képviselni a hazai érdekeket – mutatott rá Csepreghy Nándor.

Legnagyobb kihívás most az energia kérdése, hogy honnan és milyen áron vásárolja Magyarország, ebben a tekintetben soha nem látott feladat elé állítja a döntéshozókat az orosz–ukrán háború. 

Az olcsó keleti energia miatt a mielőbbi békekötés fontos, de közben el kell mozdulni az önellátás mértékének növelése irányába. 

az előállítást és az újrahasznosítást meg kell reformálni. Csepreghy Nándor elmondta, hogy ezt a kérdéskört is érinti az őszre várható törvénycsomag.