Felmérte a K&H: a nagy cégek jobban igyekeznek fenntarthatók lenni

A vállalatvezetők továbbra is fontosnak tartják a fenntarthatóság témakörét, de az ezt a célt szolgáló változások lassulni látszanak. A K&H fenntarthatósági indexe szerint megtorpant a cégek aktivitása. „Létezik egy nagyvállalati kemény mag, amelyet az európai uniós szabályok rászorítanak, hogy következetesen csökkentse a környezeti lábnyomát” – mutatott rá Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője. Szerinte a nagyobb cégek hatni fognak a kisebb vállalkozásokra is, hogy ezek is felismerjék, mennyire fontos a fenntartható fejlődés.

Tóth Balázs

2023.06.27, 13:52

Harmadik alkalommal készített részletes felmérést a K&H Csoport a 300 millió forint éves árbevételt meghaladó cégek körében a fenntarthatósággal kapcsolatos véleményükről és tevékenységükről. A kutatás eredményeiből képzett K&H fenntarthatósági index fél év alatt 40 pontról 38-ra csökkent – visszatért tehát oda, ahol 2022 első fél évében, az első felmérés idején volt.

Plant growing from coins outside the glass jar on blurred green natural background for business and financial growth concept Plant growing from coins outside the glass jar on blurred green natural background for business and financial growth concept zölkötvény, zöld, pénz, money, befektetés — A fenntartható működést értékalapon kell megítélni. Fotó: Getty Images

A cégvezetők többsége úgy gondolja, hogy a fenntartható működést nem lehet csak a költségek szempontjából vizsgálni, azt értékalapon kell megítélni.

A gazdasági nehézségek minden bizonnyal késedelmet okoznak a fenntarthatósági programokban, bár épp ezek hatására még inkább szükség lesz a fenntartható, megújuló energiaforrások használatára.

A nagyvállalatok a stratégiára összpontosítanak

Sem ágazati szempontból, sem regionális szinten nincsenek jelentős eltérések, bár a fél évvel korábbi, kedvező nyugat-magyarországi adatok (43 pont) most visszasimultak a többi régió átlagához (38 pont). Egyértelműen az látszik, hogy a 4 milliárd forint éves árbevételt meghaladó cégek jóval nagyobb figyelmet fordítanak a fenntarthatóságra és jobban teljesítenek, mint a kisebbek. A hozzáállásuk, az aktivitásuk egyre nő, fenntarthatósági stratégiát is egyre többen készítenek (44 százalékról 54-re nőtt az arányuk), és leginkább független szakértőkkel auditáltatják méréseik eredményét. „A nagyvállalatok a stratégiára összpontosítanak” – mondta Suba Levente, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy ezeket a cégeket az európai uniós szabályok is a karbonsemlegesség irányába szorítják, mert a pénzügyi beszámolóhoz hasonló éves fenntarthatósági jelentést kell készíteniük.

Lassan kötelező lesz a fenntarthatósági stratégia készítése

Az Európai Bizottság 2021-ben tett javaslatot arra, hogy az EU-ban az 500 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató, illetve a tőzsdén jegyzett vállalatok, továbbá egyes pénzintézeti csoportok kötelesek legyenek fenntarthatósági jelentést készíteni. A javaslat elfogadása várat magára, de csupán idő kérdése, és életbe lép. Mivel az értéklánc minden pontján szereplő szén-dioxid-kibocsátás beszámít az éves jelentés mutatóiba, várhatóan a nagy cégek beszállítói megkezdik a dinamikus alkalmazkodást, mert a nagyvállalatok ezt meg fogják tőlük követelni.

Karbonsemlegesség: teher vagy lehetőség?

Számottevően nőtt (34 százalékról 53-ra) azoknak a cégeknek az aránya, amelyek többé-kevésbé érintettnek tekintik magukat a karbonsemlegességi törekvések terén. Jelentősen, az egy évvel ezelőtti szintre, 57 százalékra emelkedett azon vállalkozások részaránya, amelyek tudták, hogy a teljes karbonsemlegesség elérése az EU célkitűzése ezen a téren. Félévente folyamatosan (24 százalékról 16, majd 13 százalékra) csökken azon cégvezetők hányada, akik nem hallottak még erről a célkitűzésről. Ennek ellenére

a karbonsemlegességre inkább nehézségként, mintsem lehetőségként tekintenek.

Attól tartanak, hogy a karbonsemlegesség elérése érdekében kénytelenek többet beruházni, csökken a nyereségességük.

A fenntarthatósággal kapcsolatos aggodalmakat az inflációs környezet és a gazdasági visszaesés felerősíti” – mutatott rá Suba Levente, aki szerint a források hiánya odavezethet, hogy a környezeti lábnyom csökkentésére irányuló tevékenységek egyre erőtlenebbek lesznek.

Mindössze néhány hétköznapibbnak tekinthető művelet erősödött fel: így például szinte minden vállalat szelektíven gyűjti a hulladékot (a megkérdezett cégek 93 százaléka), visszafogták a papírfelhasználásukat (88 százalék), illetve csökkentették az energiafelhasználásukat (a fél évvel ezelőtti 77 százalék helyett immár 86). A cégek jelentős része (az egy évvel ezelőtti 76 százalék helyett immár 81) energiatakarékosabbra cserélte a gépeit, a berendezéseit és az informatikai eszközeit.

Nagyjából minden második vállalat hőszigetelte az ingatlanjait,

illetve használ megújuló energiaforrásokat (az egy évvel ezelőtti 41 százalék helyett immár 50).

A cégek továbbra is alacsony arányban (átlagosan 1,4 százalékban) vásárolnak zöldenergiát.

A K&H fenntarthatósági vezetője szerint a stratégiai gondolkodás, a környezeti lábnyom mérése és auditálása, fenntarthatósági jelentés összeállítása főleg a nagyvállalatokra jellemző. A közepes és kisebb cégek ezen a területen is a konjunktúrával együtt mozognak, vagyis most éppen nem jut sem pénzük, sem energiájuk erre a kulcsfontosságú kérdésre. A kisebb és közepes vállalatok – a nagyokkal együtt – minden korábbinál jobban érdeklődnek a társadalmi felelősségvállalás (CSR) iránt. Igaz, ez az a tevékenység, amely a munkaerő-megtartásban is fontos és kevesebb költséggel is megoldható, mint a zöldátállás.