Győrffy Balázs: sikerült jobb belátásra téríteni az Európai Bizottságot

Kelet-európai társaikkal együtt, az agrárgazdasági kamara szervezésében magyar gazdák is demonstráltak Brüsszelben az ukrán agrár- és élelmiszertermékek dömpingszerű közösségi piacra eresztése miatt és az ezzel okozott károk megtérítéséért. Az EB bejelentése tükrében sikeresnek véli a megmozdulást?

Az Ukrajnából származó termékek magyarországi importja jelentős terheket rótt és ró a hazai gazdálkodókra, valamint a kelet-közép-európai térség gazdálkodóira. A tüntetés eredményeképpen azt szerettük volna elérni, hogy legalább az év végéig maradjon érvényben az importtilalom. Janusz Wojciechowski, az Európai Bizottság mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztosa ígéretet tett arra, hogy az ukrán termények importjának tilalmát az év végig meghosszabbítja az Európai Bizottság. Június 5-én megjelent a közlemény, hogy egyelőre a hosszabbítás szeptember 15-ig lesz érvényben, várjuk ennek további meghosszabbítását. A biztos ezenkívül közölte azt is, hogy lát lehetőséget az importtilalom kiterjesztésére a tojásra és a baromfihúsra, valamint arra is, hogy 100 millióról 250 millió euróra növeljék a kárt szenvedett gazdák támogatását. Továbbra is küzdünk, hogy ugyanazok a feltételek vonatkozzanak az ukrán termelőkre, mint az uniósokra, mert amíg ez nem így van, versenyelőnyhöz jutnak az EU-s termelőkkel szemben, ha korlátozások nélkül hozhatják be a – nem ellenőrzött módon és nem az uniós előírások szerint előállított – termékeiket az unióba.

Milyen további segítséget tud nyújtani ebben a helyzetben a kamara?

Folyamatosan vizsgáljuk a piacot, és egyeztetünk a gazdálkodókkal is a kialakult helyzetről, mindig naprakész információkkal rendelkezünk az éppen aktuális állapotról. Ez amiatt is fontos, hogy azonnal tudjunk reagálni a felmerült problémákra, igényekre. Azonban a legfontosabb feladat az, hogy biztosítsuk hosszú távon is a magyar gazdálkodók megélhetését azzal, hogy az itthon megtermelt, szigorú előírásoknak megfelelő termékeket tárolni és megfelelő árszinten értékesíteni tudják.

Nemrég a termőföldadó bevezetése ellen is indítottak petíciót, milyen eredménnyel jártak ebben az ügyben?

Március közepén adtuk át Nagy István agrárminiszternek a petíciót, amelyet 120 ezren írtak alá annak érdekében, hogy a Márki-Zay Péter által Hódmezővásárhelyen kivetett termőföld-adóztatást ne követhessék más baloldali települések. A gazdálkodóknak nincsen szükségük újabb terhekre a tavalyi aszállyal, háborúval és szankciókkal sújtott év után. Ennek eredményeképpen 2023. május 19-én benyújtottuk a földadó eltörlését szorgalmazó törvényjavaslatot, Jakab Istvánnal, a Magosz elnökével és Nagy István agrárminiszterrel közösen. A törvényjavaslatot a gazdasági bizottság már megvitatta, és hamarosan tárgyalja az Országgyűlés. Soha többé földadót! – ez volt a petíció címe, és ez a célunk is: ne lehessen többé földadót kivetni Magyarországon.

A végéhez közeledik az egységes kérelmek benyújtása, idén újítások is voltak e téren. Tapasztalataik szerint hogyan boldogulnak ezekkel a gazdálkodók?

Gördülékenyen zajlik a benyújtás, az új támogatási rendszer megváltozott szabályrendszere ellenére a gazdák a korábbi években megszokott ütemben adták be a kérelmeket. 

A jelentősen megváltozott előírás- és feltételrendszerek, továbbá az egyes jogcímekhez kapcsolódó specifikus előírások miatt is több mindenre kell figyelni a kérelembeadás során. További időt jelent a korábbi évekhez képest az is, hogy az egyes jogcímekhez, mezőgazdasági táblákhoz kapcsolódóan több információt, adatot kell megadni. Azonban a kamara falugazdász-hálózata felkészült, sikeresen vette ezt az akadályt is. A kérelembenyújtási időszak előtt falugazdászaink számtalan felkészítő oktatáson vettek részt, hogy minél jobban helyt tudjanak állni a gazdák kérelmeinek beadása során.

Azok, akik figyelték a híradásokat, illetve fórumokon vettek részt, előre tudtak tervezni, és így felkészültebben érkezve a kérelmüket is rövidebb idő alatt lehetett kitölteni és beadni. Tapasztalataink szerint a többletvállalások választásnál a legfőbb szempont, hogy milyen gazdálkodási gyakorlatokat alkalmaztak a korábbi években, illetve gazdaságuk szerkezetét hogyan tudják kialakítani annak érdekében, hogy az újonnan bevezetésre kerülő összetettebb és bonyolultabb feltételrendszereknek megfeleljenek. A másik igen fontos szempont a döntések meghozatalánál, hogy minél egyszerűbben tudják megvalósítani ezeket a célokat, gyakorlatokat, amelyek az alaptámogatáson felül további kifizetéseket jelenthetnek. Az idei évi egységes kérelmek benyújtására június 9-ig van lehetőségük a gazdáknak.

A tavalyi aszályos időjárás után idén elérték, hogy az öntözéshez használt vízért ne kelljen fizetniük a gazdáknak. Nem eső után köpönyeg szindróma ez?

A klímaszélsőségek csak az egyik oka annak, hogy idén nem kell a vízszolgáltatási díjat fizetni. A szomszédunkban dúló háború okozta nehéz gazdasági helyzet, illetve az inputanyag-árak, energiaárak emelkedésére tekintettel döntött úgy a kormány, hogy az idén a termelők versenyképességének megőrzése céljából díjmentesen biztosítja az öntözővizet. Ez a döntés nagy jelentőségű, a gazdálkodók hatékonyságát segíti.