Továbbra is kritikus a hazai közúthálózat állapota, bár a javulás folyamatos, 2022-ben még minden második kilométer rossz vagy nem megfelelő állapotú volt – ez derül ki a Magyar Közút adataiból.
A közútkezelő minden évben osztályozza a hazai útminőséget nyomvályúmélyedés, egyenletlenség, teherbírás és burkolatállapot szerint jó, megfelelő, tűrhető, nem megfelelő és rossz kategóriába sorolva. Míg a nyomvályúmélyedés és egyenletlenség terén határozott javulás látható évtizedes viszonylatban, addig a burkolatállapot esetén már nem ilyen derűs a kép, bár tegyük hozzá, hogy nagyon mélyről indult a 31 ezer kilométernyi fő- és mellékutat üzemeltető társaság:
2013-ban még 60 százalék volt a rossz és nem megfelelő állapotú utak aránya Magyarországon, a jó és megfelelő minősítést közúthálózat mindössze 8,6, illetve 6,1 százaléka kapott.
Az elmúlt évek útfelújítási hulláma legalább megtette a hatását, tavaly a teljes hálózat 33,4 százaléka kapta meg ezt a két osztályzatot. Az utolsó, tehát rossz kategóriába már „csak” 40 százalékot soroltak, míg 2013-ban ez a szám 48 volt.
A Világgazdasági Fórum tavalyi jelentése alapján 2019-ben világviszonylatban a 69., míg az európai listán a 24. helyen végeztünk útminőségben. A rangsor egyébként visszaigazolja a személyes tapasztalatokat a horvát utakról,
amelyek a 12. legjobbak a világban, Európában is csak négy ország van előttük.
A régióban nálunk rosszabb minősítést kapott Szlovákia (72) és meglepő módon Csehország (76), kevésbé meglepő módon pedig Bulgária (101) és Románia (118). Lengyelország viszont előttünk van, az 57. helyen végzett.
A Magyar Közúttól a Világgazdaság érdeklődésére azt közölték, hogy 2010 óta 6000 kilométer útfelújítás volt Magyarországon, aminek köszönhetően szerintük a leromlási folyamat „csökkenthető, megállítható lett”. Arról viszont nem írtak, hogy hány km-t kellene évente megújítani a minőségi javuláshoz, ami az idén biztosan lassulni fog az állami beruházási stop miatt.
Újabb beruházások csak kormányzati elrendelés alapján valósulhatnak meg, mivel a kabinet 174/2023. rendelete alapján a tavaly nyáron felfüggesztett, hazai költségvetésből megvalósuló beruházásaihoz kapcsolódóan megszüntette a támogatási források biztosítását
– hívták fel rá a figyelmet, hozzátéve, hogy egyelőre az előkészítés, tervezés alatt álló projektek folytatása csak külön hazai vagy európai uniós források biztosítása esetén lehetséges. Az állami beruházási stop áldozata lett tavaly a jelentős tranzitforgalmat bonyolító 52-es út mellett több kisebb útszakasz rekonstrukciója, ami azért probléma mert ezeknek a fejlesztéseknek az elmaradása nemcsak az életminőséget, hanem a munkaerő mobilitását is hátrányosan érinti.
Mindenesetre a Közút saját forrásból is végez útfelújításokat, ismertetésük szerint az idén 9 projekt indult el és fejeződött be, ami 12 kilométernyi út felújítását érintette, ezenkívül kivitelezés alatt van további 51 projekt, amelyben csaknem 146 kilométernyi út felújítása valósul meg, 47 milliárd forint értékben. De ipari parkokhoz kapcsolódó közútfejlesztések is zajlanak, 12,6 kilométeren útfelújítások, útépítések és forgalomtechnikai beavatkozások, több mint 9,4 milliárd forint értékben.
A felújítási munkákon kívül az üzemeltetési és fenntartási feladatokat minden évben előre meghatározott költségvetési forrásból végzik el,
az idén mintegy 88 milliárd forintos keretösszegből gazdálkodhatnak,
ami alacsonyabb a tavalyinál, ennek pedig nem más az oka, hogy minthogy a 2022 szeptembere óta több mint 1200 kilométernyi gyorsforgalmú út üzemeltetése már nem a társaság hatásköre. Azt is közölték, hogy az idén nagy hangsúly fektetnek a kaszálási munkákra, hogy az út menti környezet is megfelelő állapotú és rendezettségű legyen, ebben az Építési és Közlekedési Minisztérium támogatásának köszönhetően nagyobb forrásokat tudtak mozgósítani.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.