MNB: elkezdett csökkenni az infláció
Balatoni András kiemelte: a hazai inflációt erősítő tényezők is enyhültek, az inflációs cél körüli, azaz a 2–4 százalék körüli sávot azonban csak 2025 elején éri el a magyar gazdaság. Májusban az Európai Unióban tovább mérséklődött a fogyasztóiár-index. Az infláció továbbra is a historikusan magas szintek közelében alakul a világ gazdaságaiban, azonban a globális folyamatok az árindexek folytatódó mérséklődését vetítik előre.
A globális kereslet gyengülése, az energia- és a nyersanyagárak korrekciója, a nemzetközi szállítási költségek csökkenése az inflációs ráták folytatódó süllyedésének irányába mutatnak.
Az inflációs jelentés szerint az elmúlt negyedév során a globálisan meghatározó jegybankok tovább szigorították a monetáris kondíciókat. A régiós jegybankok szinten tartották az alapkamatot. Az Európai Központi Bank (EKB) a korábbinál lassabb ütemben folytatta kamatemelési ciklusát, májusi és júniusi kamatdöntő ülésén 25-25 bázisponttal emelte az irányadó rátákat. A fejlett gazdaságokban az elsődleges inflációs mutatók már enyhültek az elmúlt hónapokban, de az orosz–ukrán háború jelentette bizonytalanság állandósult, ami továbbra is kedvezőtlenül befolyásolja a befektetői hangulatot. A nyersanyag- és az energiaárak összességében enyhén csökkentek az elmúlt negyedév során.
Az elmúlt negyedévben tartósan javult a hazai pénzügyi piacok stabilitása, illetve hazánk kockázati megítélése.
A hazai bankközi hozamok, valamint az állampapírpiaci hozamok számottevően csökkentek. A forint a vizsgált időszak nagy részében erősödött az euróval szemben, és több mint egyéves csúcsa közelében alakult. A bankközi kamatok az állampapírpiaci hozamoknál kisebb mértékben, de szintén mérséklődtek. A forint az időszak során kisebb korrekciók mellett, az időszak végi gyengülés ellenére összességében közel 2,2 százalékkal erősödött az euróval szemben.
Az MNB jelentése szerint 2023 folyamán egyre markánsabban jelentkezik a szigorú monetáris politika, a csökkenő globális nyersanyagárak, a mérséklődő hazai fogyasztás és a kormányzat piaci versenyt erősítő lépéseinek árleszorító hatása.
A dezinfláció üteme tovább gyorsul, így az év végére várhatóan egy számjegyű lesz az infláció. Az árstabilitás elérése érdekében azonban a fogyasztóiár-index további csökkenése szükséges 2024-ben.
Az infláció az idei januári tetőzése óta folyamatosan mérséklődik, aminek a hátterében elsősorban az áprilisban negyedik hónapja mérséklődő élelmiszer-infláció áll. Előre tekintve: az éves árdinamika folytatódó csökkenését külső és belső tényezők egyaránt támogatják. Az energia- és a nyersanyagárak, valamint a szállítási költségek az utóbbi hónapokban a háború kitörése előtti szinteken alakultak, a globális konjunktúra lassulása tovább fékezi a külső inflációt. A pénzromlás lassulásához belső tényezők is jelentősen hozzájárulnak, 2023 folyamán a szigorú monetáris kondíciók egyre szélesebb körben fejtik ki dezinflációs hatásukat, az infláció lassulását okozva.
A maginfláció még magas
Az inflációhoz hasonlóan a maginfláció emelkedését is elsősorban költségsokkok, illetve a jelentősen emelkedő vállalati profitok okozták – jelezte Balatoni András. Hozzátette: a hatásuk azonban a maginflációban később jelent meg, és tartósabban fennmarad, ami elsősorban a piaci szolgáltatások jelentősebb áremelkedésében tükröződik. A jövő évre várt inflációs pálya az adóintézkedésekhez köthetően enyhén feljebb tolódott márciushoz képest, így a fogyasztóiár-index 2025 elején tér vissza a jegybanki toleranciasávba.
Emelkedő GDP
Az igazgató kiemelte: éves átlagban az infláció az idei évben 16,5–18,5, 2024-ben 3,5–5,5, míg 2025-ben 2,5–3,5 százalék között alakulhat. A hazai GDP 2023-ban 0,0–1,5 százalékkal, 2024-ben 3,5–4,5 százalékkal, míg 2025-ben 3,0–4,0 százalékkal bővül.
Az MNB igazgatója szerint 2023-ban a reálbérek csökkenése, a vállalati költségek emelkedése, valamint az óvatossá váló fogyasztói és beruházói döntések hozzájárulnak a belső kereslet mérséklődéséhez, míg a nettó export támogatja a GDP bővülését. Az idei gazdasági teljesítményt a tavalyi aszályos év után korrigáló mezőgazdasági növekedés is javíthatja.
A háztartások fogyasztása a romló jövedelmi folyamatok és a magas infláció miatt mérséklődik az idei évben, míg a megemelkedett vállalati költségek és a bizonytalan kilátások várhatóan a beruházások átütemezését eredményezik. Ezzel szemben a mezőgazdaság a tavalyi aszály után az idén várhatóan magasabb kibocsátást ér el. Az év második felében vehet újra lendületet a gazdasági növekedés, összhangban az ismét pozitívvá váló reálbérindexszel.
Magas marad a beruházási ráta
Balatoni András elmondta: a banki és telekommunikációs szolgáltatások ára nőtt az elmúlt időszakban, viszont ezzel párhuzamosan, a visszafogottabb ipari termelés ellenére, a hazai kivitel az idén is emelkedhet, így 2023-ban a nettó export növekedési hozzájárulása pozitív maradhat.
A 2024. és 2025. évi GDP bővülését a belső és a külső tényezők egyaránt támogatják, a nominális beruházási ráta 27-28 százalék közelében stabilizálódik az előrejelzési horizonton, részben a magas árdinamika következtében. A magánszektor hitelbővülése tovább lassulhat a reálgazdasági bizonytalanság, a hitelfelvevők, a bankok óvatos magatartása, valamint a magas infláció és a szigorú monetáris kondíciók következtében – olvasható az MNB jelentésében.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.