Nem a tények, a politikai vélemény a jogállamisági eljárás alapja – véli Navracsics Tibor egy új kutatás nyomán

Miért csak Magyarország ellen folyik jogállamisági feltételességi eljárás, ha nem is nálunk a legrosszabb az igazságügy helyzete az Európai Unióban? – tette fel a kérdést Navracsics Tibor területfejlesztését és az EU-s forrásokért is felelős miniszter.

Elkészült az Európai Bizottság (EB) legújabb, immár 11. Igazságügyi Eredménytábla című kutatási összegzése, amely az EU-tagállamok igazságszolgáltatását vizsgálja temérdek szempont alapján. 

Miként a Nemzeti Közszolgálati Egyetem online magazinjának írt elemzésében Navracsics Tibor jelezte: a 2013 óta minden évben elkészített elemzés annak idején az EB válasza volt a magyar, máltai és román, később pedig a horvát és lengyel igazságszolgáltatási reformokkal kapcsolatos vitákra. Ehhez szeretett volna a bizottság muníciót önmaga számára, így jött létre ez a kutatási forma.

Miben állunk jól?

A vizsgálat mostanra annyival bővült, hogy a legtöbb esetben 2012-től vagy 2014-től kezdődően, 2019-es, 2020-as és 2021-es adatokat is megjelenít, így képes átlagok vonására és a trendek rajzolására is. Továbbá időközben megsokasodtak a vizsgálati szempontok is: 

Navracsics Tibor ki is tért erre, megemlítve: „A bűnüldözési, illetve a perindításhoz szükséges digitális eszközök alkalmazásában Magyarország hetedik a huszonhét tagállam közül, míg a büntetőeljárás kezdeményezésének digitális lehetőségeit tekintve hazánk Észtország után az Európai Unió második legszélesebb lehetőségeit nyújtja polgárai számára.”

Javult-e a hatékonyság?

Egy összevetésben vagyunk még jobbak, azaz konkrétan elsők: ez a fogyasztóvédelmi kérdések bírósági felülvizsgálatának átlagos hossza, másképpen három korábbi és a mostani vizsgálat eredményeinek átlaga. Az értékek a 2013-astól a 2019-is mérésig csökkentek, 2020-ra viszont kiugrottak – mint a koronavírus-járvány miatt mindenkinél –, 2021-re viszont ismét csökkentek, és habár még így is a 2013-asnak a dupláját mutatják, a négyméréses átlag a legjobb az EU-ban.

– összegzett Navracsics Tibor.

Bőven van azonban, amiben rosszul állunk, ezek jellemzően az egyenlőségi kérdések: a nők elleni és a családon belüli erőszak vonatkozásában, illetve akadálymentesítésben is csak a 26., azaz utolsó előtti helyre kerültünk, a bírákat érintő kommunikációs oktatás tekintetében pedig a 27.-re, ami az utolsó pozíció.

Milyen az összhatás?

A fő kérdésben, az igazságszolgáltatás függetlenségének érzékelésében is a hátsó traktushoz tartozunk: a nagyközönség, valamint a cégek bizalmát vizsgálva is a 23. hely a miénk – ezt mutatja az alábbi ábra, amelyen a sötétkéktől a sötétpirosig terjed, hogy a válaszadók nagyon jónak, jónak, rossznak vagy nagyon rossznak gondolják a helyzetet. 

Nyilvánvalóan a nemzetközi megítélés sem jó, amit jelez a felütésben is említett jogállamisági feltételességi eljárás, a visszatartott EU-források, valamint hogy kedvelt álláspont, hogy a magyar kormányzat nem alkalmas arra, hogy 2024 második fél évére átvegye az Európai Unió Tanácsának soros féléves elnökségét.

„A függetlenség percepciója tekintetében a magyar igazságszolgáltatás az európai uniós átlag alatt teljesít. Ennek alapján akár azt is mondhatnánk, hogy a jogállamisági feltételességi eljárás indokolt hazánk ellen” – ismerte el Navracsics Tibor.

Ez önmagában persze nem dicsőség, ugyanakkor a területfejlesztését és az EU-s forrásokért is felelős miniszter megvonta belőle a mérlegét:

„Az igazságügyi eredménytábla adatai ellenére csak Magyarország ellen folyik jogállamisági feltételességi eljárás, ami tökéletes bizonyíték arra, hogy maga az eljárás alapvetően nem a tényszerűségen, hanem politikai véleményeken alapul.”