késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Virág Barnabás: májusban a teljes fogyasztói kosár 40 százalékában csökkentek az árak
A Magyar Nemzeti Bank alelnöke, Virág Barnabás online háttérbeszélgetést tart a monetáris politika aktuális kérdéseiről, miután a monetáris tanács a várakozásoknak megfelelően 100 bázisponttal szűkítette a kamatfolyosót, ezzel folytatva a múlt hónapban megkezdett lazítást.
A szakember ismertette: a monetáris tanács véleménye, hogy az alapkamat megváltoztatása nincs napirenden, ugyanakkor
a javuló kockázati megítélés miatt az egynapos betéti tender kamatát 100 bázisponttal csökkenti.
Hangsúlyozta, továbbra is az óvatos, fokozatos megközelítésre van szükség a jegybank lépéseinél.
Tárgyalták a júniusi inflációs jelentést is, ennek alapján a dezinfláció felerősödik, a gazdaságpolitika minden tényezője a dezinfláció felé mutat. Viszont a jövő évi adóintézkedések a jövő évi inflációs célt feljebb emelik Virág szerint.
Jelezte, hogy év végére érezhetően a 10 százalék alá eshet a hazai inflációs mutató.
Az MNB inflációs célját csak 2025 elejére érheti el a pénzromlás üteme.
A nemzetközi környezetről elmondta, általános inflációs fordulat bontakozott ki, de a maginfláció kevésbé mozdult el, sőt, vannak olyan országok, ahol még emelkedett is, ami szerinte arra utal, hogy elhúzódó dezinflációra lehet számítani.
A háromhavi árváltozások már a régió átlagának megfelelően alakultak az elmúlt időszakban.
Az inflációs többletünk a régiós szinten csökkeni fog
– jegyezte meg, hozzátéve, hogy májusban kivételesen csökkentek az árak, ami az elmúlt 20 évben nem fordult elő, ami azt mutatja, hogy nemcsak a bázishatások fogják csökkenteni az inflációt, hanem az adott hónapokban zajló áremelések is mérsékeltek. Májusban a teljes fogyasztói kosár 40 százalékában lett alacsonyabb az árszint.
Az élelmiszerárak mérséklődése a következő hónapokban is folytatódni fog Virág szerint, amit a mezőgazdasági termelés is támogatni fog. A vállalkozások átárazási gyakorlata is egyre szűkebb, mind az iparban, mind a kereskedelemben és az építőiparban.
Jelezte, hogy a dezinflációs tendencia a korábbinál gyorsabb ütemben fog folytatódni, megismételte, hogy
év végére jó eséllyel érezhetően 10 százalék alatt lesz az infláció.
Az idei prognózis is változott, így idén 16,5–18,5 százalék között lehet a korábbi 15–19,5 százalékos sáv helyett. A jövő évit viszont 0,5 százalékponttal feljebb húzták.
A reálgazdaságban is az infláció a fő tényező
A belső kereslet az év első felében visszafogott maradt az infláció miatt, viszont a következő negyedévekben az infláció csökkenésével megindulhat a GDP növekedése, de a második negyedévben még mínuszban lesz. Az idei évi bővülés a 0–1,5 százalékos tartományban maradhat, amit jövőre 3,5–4,5 százalékos növekedés követhet. Idén a nettó export, jövőre a belső kereslet húzhatja a GDP-t Virág szerint.
Folytatódott a folyó fizetési mérleg javulása, ami az energiaegyenleg javulásának és a gazdaság alkalmazkodásának is köszönhető, emiatt a hiány jobb lehet a vártnál, több mint felére csökkenhet a deficit.
Mérséklődött a volatilitás, miközben az árfolyam stabil maradt, az állampapírpiacon a hozamok csökkentek, így a régiós felárak is.
Újságírói kérdésre elmondta, hogy az alapkamat-csökkentésről csak akkor lehet beszélni, ha látni az infláció jelentős és tartós csökkenését, az alapkamat ugyanis mindig a fundamentális inflációs környezetre reagál. A két kamatszint összeérésével kapcsolatban úgy fogalmazott: folyamatosan vizsgálják a piaci várakozásokat, hogy eldöntsék, hová helyezzék a normalizációs szakasz lezárást.
Egyelőre ez szeptemberben következhet be, ez reális értékelés
– jelezte.
Fitch, uniós források, jegybanki veszteség
Virág szerint a magyar gazdaság két legnagyobb kihívása tavaly az infláció és a folyó fizetési mérleg hiánya volt, de mindkettőben idén komoly javulás várható. Szerinte 2024-ben már a régióra jellemző makrogazdasági mutatókat láthatunk majd idehaza az infláció csökkenésének és a fizetési mérleg helyreállásának köszönhetően. Egy bizonytalansági tényező van, az uniós források, ezek megérkezése lenne az utolsó lépés, amivel a régióhoz csatlakozhatnánk. „Abban bízok, hogy a tárgyalások egy irányba haladnak” – jegyezte meg.
A Fitch esetleges pénteki leminősítésével kapcsolatban azt mondta, hogy nehéz megmondani, hogy a nap végén mi fog számítani, szerinte a makrogazdasági oldalról erős javulás történt, de az uniós források kérdése így is befolyásolhatja a döntést.
Folyamatos a párbeszéd a jegybank és a kormány között
– válaszolta a jegybanki veszteség megtérítésével kapcsolatos kérdésre. Hozzátette, hogy ami a jegybanknál veszteségként keletkezik, az a makrogazdaságban előnyként jelentkezik. Ugyanakkor mindez nem magyar jelenség, a világ jegybankjai küzdenek ezzel a kihívással. „Ezt a párbeszédet folytatni kell, megoldást kell találni” – mondta a beszélgetés végén az MNB alelnöke.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.