Állami beruházások: Orbán Viktor azt kérte Lázár Jánostól, „tegyen rendet”

Miközben a háború előtt átlagban évi 1200 milliárd forintot fordított beruházásokra a kormány, ez mostanra 200 milliárdra csökkent – erről is beszélt Lázár János keddi sajtótájékoztatóján. Ezen a múlt héten az Országgyűlés által is elfogadott beruházási törvény alapvetéseit ismertette. Azt mondta, az orosz–ukrán háború kitörésével elapadtak a források, ezért fel kellett hívni egyesével a polgármestereket, hogy közölje velük, leállnak az általuk eltervezett fejlesztések. „Összesen 5500 milliárd forint értékben függesztettünk fel projekteket, majd álltunk el tőlük. Nem volt olyan településvezető, aki örült volna nekem, szóval nem lehet azzal vádolni, hogy a miniszterségemet párton belüli építkezésre használtam volna” – fogalmazott erről.

A felfüggesztéseken mostanra túljutottak, az új jogszabály augusztus 1-jén lép hatályba. Hosszas szakmai és társadalmi egyeztetés előzte meg: még 2022. nyár végén került a kormány elé, és idén tavasszal nyújtották be a parlamentnek. Az érdekképviseletek, főképp az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) több mint ezer javaslatot fűzött a tervezethez. Az építési és közlekedési miniszter azt mondta, olyan változások lépnek életbe, amelyekre 32 éve nem volt példa: keretek közé tereli, hogy az állam, hogyan költhet közpénzt közérdekű fejlesztésekre. Pontosabban azokról a beruházásokról van szó, amelyek finanszírozásánál az állam legalább 50 százalékos résszel bír. Talán a legfontosabb fejlemény, hogy 

Ezzel párhuzamosan minden állami építési ügynöki tevékenységet, így a NIF működését is felszámolták, a tevékenységeket pedig bevitték az Építési és Közlekedési Minisztérium alá. Négy helyettes államtitkárság jött létre, külön a közúti, a vasúti, a mély- és a magasépítések felügyeletére. Az új beruházási törvény szabályozza az adott épület vagy építmény teljes megvalósulási ciklusát. Kitétel, hogy augusztus 1-je után kiviteli tervek nélkül nem indulhat el beruházás. „Keleti nép vagyunk, sokszor Kőműves Kelemenként építettük az országunkat. Kultúraváltás jön” – jegyezte meg a miniszter.

Mennyi pénzt költ az állam beruházásokra?

Az elmúlt 12 évben összesen 28 ezermilliárd forintot pumpált bele az állam megrendelőként beruházásokba. Ahhoz képest, hogy 5500 milliárd értékben elálltak fejlesztésektől, másik 3300 milliárd értékben folynak kivitelezések. További 1200 milliárd forint értékben – ez mintegy 200 projekt – terveznek újabb beruházásokat is. Végül 1500 milliárd forint értékű fejlesztést más minisztériumok felügyelnek. Az új beruházási törvény lényegében annak a helyzetnek ágyaz meg, amikor újra pénzbőség lesz az építőiparban. Ezt Lázár János valamikor 2024 végére, 2025 elejére teszi. Addig viszont egy rossz éve mindenképpen lesz az ágazatnak. 

Mit mondott Orbán Viktor Lázár Jánosnak?

Mindenesetre a tárcavezető elmondása szerint a Pénzügyminisztériumnak és Orbán Viktor kormányfőnek is voltak meglátásai arról, hogyan kellene hatékonyabban felhasználni az állami forintokat a beruházásoknál. Lázár János idézte a kormányfőt, aki azt kérte tőle, hogy 

Az ágazat mintegy 400 ezer embernek ad munkát, és mivel az állam a legnagyobb megrendelő, érdemben tudja befolyásolni, hogyan maradjon talpon a szektor, illetve hogyan legyen „a magyar munkaerő munkájából haszna a magyaroknak”. Lázár János megígérte:

• vége az egyajánlatos közbeszerzéseknek, 
• nagyobb verseny és tárgyalásos eljárások lesznek,
• digitalizálják az építőipart,
• költséginformációs rendszer jön létre,
• nemcsak az ár fog számítani, hanem zöld-, fenntarthatósági és minőségi szempontok is.

Éppen ebből fakadóan a tendereztetések nem fognak felgyorsulni, drágulni is fognak, de összességében sokkal átgondoltabban valósulnak majd meg. „Olyan nem lesz, hogy valami induláskor 130 milliárd, a végén pedig 270” – jegyezte meg. 

Nem elég magyarnak lenni

A miniszter arról is beszélt, hogy mind a 26 EU-s tagország vonatkozó gyakorlatát megvizsgálták, külön német tartományok és állami cégek beruházási, beszerzési gyakorlatát is. Ennek tudható be, hogy Magyarországon is alkalmazni fogják a nyertes ajánlatok részleges nyilvánosságra hozását. Nem titkolt cél az sem, hogy a magyar, helyi vállalkozókat hozzák előnybe a közbeszerzéseken.

– mutatott rá Lázár János, aki szerint mindez nem ütközik irányelvekbe, de azért számít arra, hogy az EU-nak lesznek kifogásai. Megjegyezte, hogy a magyar beruházásoknál 80-90 százalékban külföldi alapanyagot használnak fel. Szerinte érdemes azt is figyelembe venni, hogy például a német építkezéseknél sem látni francia cégeket, és fordítva. A magyar részletszabályok kidolgozása az állami érdekegyeztető tanács (ezt az állam szervezi, de civilek és önkormányzatok adják a tagjait) feladata, amelyben az ÉVOSZ elnökének, Koji Lászlónak meghatározó a szerepe.

Ausztriában köthetnek ki a magyar segédmunkások

Koji László újszerűnek nevezte az építőipar és a kormányzat együttműködést. A beruházási reformtól azt várja, hogy segíti csökkenteni az ágazat ciklikusságát. Most 29 százalékkal alacsonyabb a rendelésállomány, mint tavaly ilyenkor. Az új szerződéseknél 35 százalékos a visszaesés, a lakosság satuféket nyomott. Miközben eddig az építőipar évről évre 15 százalékkal bővült, most örülni fognak, ha csak 10 százalékkal zuhannak be. De ennek is lehet továbbgyűrűző makrogazdasági következménye. Április végéig a csökkenő munkák miatt 15 ezer fővel dolgoztak kevesebben az ágazatban, mostanra ez 30 ezerre nőtt. Ha a visszaesés 15-20 százalék között lesz, 60 ezer ember veszítheti el az állását. Minden cég szeretné megtartani a munkaerőt, de az ÉVOSZ attól tart, hogy a szakmunkások és a mérnökök egy része külföldre távozik, ahogy 2008–2013 között is 35 ezren. Szerinte a következő három évben itthon nincs szükség külföldi munkaerőre az építőiparban, ezért fokozott ellenőrzést kért a külföldieket foglalkoztató építőipari vállalatoknál. „Mi magunk nem tudjuk kitúrni a kóklereket és gátat szabni az unión kívülről kiküldött munkavállalóknak” – hívta fel a figyelmet.