Egyre messzebb a legújabb Duna-híd megépítése – visszavonnák a beruházás kiemelt státuszát

Egyes fejlesztésekről szóló kormányrendeletek hatályon kívül helyezéséről jelent meg kormányrendelet-tervezet. A kormányzat központi oldalán elérhető javaslat több állami, közlekedésfejlesztési projektet is nevesít. Amennyiben a kormány úgy dönt, az ezekre vonatkozó kormányrendeleteket hatályon kívül helyezik.

A tervezet társadalmi egyeztetése július 20-ig tart. Mindenesetre az indoklás szerint a változtatásra az állami beruházások felülvizsgálatának eredményeként kerülhet sor azért, hogy a Magyarország szomszédságában zajló háború idején 

Ugyanakkor hivatalosan nem arról van szó, hogy a kabinet visszavonná a támogatását az érintett fejlesztésektől, hanem a nemzetgazdasági szempontból kiemelt státuszukat szüntetné meg. Mégis, mindez abba az irányba mutat, hogy ezeknek a beruházásoknak a megvalósulása jelenleg nem élvez prioritást.

Mi lesz a legújabb Duna-híddal, a Galvanival?

A kormányrendelet-tervezet értelmében a kabinet elrendelheti, hogy az Új Duna-híd és kapcsolódó közlekedési infrastruktúra előkészítés Budapesten című projekt elveszítse a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségét. 

Persze úgy csinálni, mintha a legújabb Duna-híd megépítése csak a kormányzaton múlna, nem teljesen igazságos. Budapest vezetése ugyanis elkötelezte magát a Galvani-híd létrejöttének megakadályozása mellett. Így az elképzelés hiába is kapta meg a környezetvédelmi és építési engedélyt, a kapcsolódó úthálózat terveit már bíróságon támadták meg a tiltakozó aktivisták és az önkormányzatok. Most jó esély van tehát rá, hogy a kiemelt státusza is megszűnik a beruházásnak. Vitézy Dávid volt közlekedési államtitkár megjegyezte: a projekt előkészítése mintegy négymilliárd forintba került.

Miért fontos a Galvani-híd?

Az új híd jelentőségéről a Világgazdaság korábban részletesen beszámolt. A Galvani utca térségében megépítendő Duna-híd szükségességét az 1980-as évek óta szakmai konszenzus övezi. A 90-es évek elején az akkori Fővárosi Közgyűlés egyszer már döntött a megépítéséről, ám ez forrás hiányában nem valósult meg. A Duna belvárosi szakaszán csaknem kilométerenként van egy híd, miközben a Duna alsóbb, Csepelt is magában foglaló szakaszán több mint 10 kilométer hosszan nincs épített átkelési lehetőség. A híd szükségessége a főváros gyűrűs-sugaras rendszerű úthálózati elrendezéséből is értelemszerűen adja magát, az Új Duna-hídhoz kapcsolódó úthálózat megépítésével pedig megszülethetne Budapest új körútja.

Az Új Duna-híd megépítésének kiemelt célja a belváros forgalomcsillapításának előmozdítása, továbbá a Dél-Budapest mint jelentős potenciállal bíró, nagy kiterjedésű rozsdaövezeteket is magában foglaló térség fejlesztésének elősegítése. Beleértve a Duna-főmeder és -mellékág menti területek fejlesztését is. Arról nem beszélve, hogy az Új Duna-híd és kapcsolódó úthálózat megépítése hozzájárul a Hungária körgyűrűn belüli belvárosi forgalomcsillapítás megvalósításához és a belvárosi Duna-hidakra nehezedő forgalmi terhelés csökkentéséhez. Becslések szerint a Lánchídon, az Erzsébet hídon és a Szabadság hídon 30, a Petőfi hídon 10 százalékos forgalomcsökkenés elérését segíti elő. 

Ezt további, a Fővárosi Önkormányzat hatáskörébe tartozó forgalomcsillapítási intézkedések kiegészíthetik, így a híd akár több mint 50 ezer személygépkocsival tehermentesítheti naponta a belvárost. Ennek az az oka, hogy az M1–M7-es felől az Egér úton és az Andor utcán Budapestre érkező autók a jövőben elkerülhetik a Rákóczi hidat, és az új hídon haladhatnak. Azáltal, hogy a Rákóczi híd délről érkező forgalma csökken, a Rákóczi híd a jövőben a Petőfi híd és az Erzsébet híd forgalmának átvételében is nagyobb szerepet tölthet be.

Milyen beruházásokról dönthet még a kormány?

A magyar építőipar azért semmi esetre sem marad Új Duna-híd nélkül, hiszen Kalocsánál már javában tart az építkezés, Mohácson pedig a közbeszerzés megjelenése esedékes. De a szóban forgó kormányrendelet-tervezet más projektekre is vonatkozna. Így például 

• a Dél Budai Centrum (DBC) megközelíthetőségének fejlesztése,
• Ferencváros C elágazás–Kőbánya felső–Rákos–Rákosliget, valamint Rákos–Gyömrő vasúti vonalszakasz fejlesztése,
• Budapest, külső körvasúti megállóhelyek (Pestújhely, Újpalota, Rákosfalva, Rákosszentmihály), valamint Albertfalva (40a) megállóhely kiépítése, fejlesztése,
• a debreceni velodrom,
• a Hortobágyi Deportálások Emlékhelye,
• valamint a Recski Nemzeti Emlékpark 

fejlesztését célzó beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítása is hatályát veszítheti.