Mozgalmas időszakot él a Bolt, amelyet Magyarországon a többi taxitársaság támad, ugyanakkor Európa-szerte is vannak elintézendő ügyei. Magyarországon csak az elmúlt napok kitermeltek egy mappára való fejleményt, hiszen:
Mindeközben a 2013-ban 5000 eurós (1,9 millió forintos) családi kölcsönből alapított, de azóta már 1,3 milliárd dollárral (445 milliárd forinttal) felpumpált cégnél 2024-re tervezik az első vitathatatlanul profitot hozó évet, 2025-re pedig a tőzsdére lépést.
Ehhez a jelenlegi számok adnak optimista alapot, hiszen a cég már 45 országban és több mint 500 városban van jelen, méghozzá félmilliónál is több sofőrrel, illetve 100 milliónál is több regisztrált felhasználóval, ráadásul – földrajzi elhelyezkedéstől függően – foglalkozik már car-sharinggel, kerékpárokkal, rollerekkel és ételkiszállítással is.
Emellett is folyamatosak az ügyei máshol is, ami leginkább abból ered, hogy a személyszállítást tekintve a mechanizmusa eltér a hagyományos taxirendszertől, ráadásul a központja Észtország fővárosában, Tallinnban van, innen irányítják a globális vállalatot, aminek jogi szempontból is van jelentősége.
A Bolt például tavaly ősszel saját régiójában, a Baltikumban futott bele egy kellemetlen büntetésébe: a lett adóhatóság úgy vélte, hogy a cég nem fizetett kellő mértékű társasági jövedelemadót – másodszor. Az Észtországgal szomszédos Lettországba 2016-ban lépett be a cég, és már kezdetben is hiányzott az összhang a helyi hatóságokkal.
Gyakorlatilag adóelkerülésért először 200 ezer eurós (75,7 millió forintos) büntetést szabtak ki a cégre, ezúttal viszont már 922 ezer eurósat (348,7 millió forintosat) és még 500 ezer eurót (189,1 millió forintot) a hátralékok és egyéb díjak címén.
A Bolt mindannyiszor fellebbezett a döntés ellen, mivel értékelése szerint puszta véleménykülönbség, hogy miként is kell számolni a társasági jövedelemadó összegét a Lettország és Észtország között fennálló külön adóegyezmény tükrében.
Minden szükséges adót befizettünk. Véleménykülönbség abban van, hogy miként számítandó az adó mértéke. A fellebbezésünkhöz csatoltuk az értelmezési kérelmet is
– szólt a Bolt közleménye.
Az adóhatóság azzal érvelt, hogy hiába az észt központ, Lettországban folyt a kereskedelmi tevékenység, ami után pedig adót kellett volna fizetni.
A lett állami tévé megszólaltatott szakértője úgy vélekedett, hogy nem egyértelmű a helyzet, mert szerinte a döntő tényező, hogy van-e a cégnek irodája az országban, és ott munkavállalója.
A hagyományos kritérium, hogy ül-e legalább egy ember abban az irodában, és végez-e kereskedelmi tevékenységet: nem tanácsadást, nem marketinget, hanem ad-e el valamit
– mondta Janis Taukacs. Felhívta a figyelmet, hogy a Bolthoz hasonlóan országokon átívelően dolgozó Booking.com és az Airbnb is hasonlóan tevékenykedik, azaz nyújt szolgáltatást az országban, és bírja esetleg az applikációja a helyi nyelvet is, még sincs fizikai központja.
Mindez pedig elvezet a globális minimumadó problematikájához, amivel azóta is küzdenek nemcsak az Európai Unió tagjai, hanem az Egyesült Államok is.
A Boltot egyébként az ág is húzta Lettországban, hiszen a Yandex tavaly márciusi kivonulásával egyedül maradt ugyan a piacon, de nem sokáig, mert nyárra befutott helyette a Dispocars, azaz oda a monopóliuma.
Máshol is zajlik az élet, habár az nyilván a pozitívumok közé tartozik a Bolt szemszögéből, hogy tavaly augusztus óta Glasgow-ban is fuvarozhat – hiába ágáltak adatvédelmi aggályokra hivatkozva a versenytársak –, idén áprilistól pedig Londonban már a tradicionális fekete kocsikkal is utazhat az ember a cégére alatt. Ezért 2 fontos (880 forintos) felárat kell fizetni, habár azonknál a sofőröknél, akik már április 30. előtt is a céghez tartoztak, fél évre elengedik ezt a pluszt. További csalogató ajánlat, hogy az első fekete kocsis taxizásnál a felhasználó 15 százalékos kedvezményt kap, ami legfeljebb 10 fontot (4400 forintot) tehet ki.
Barcelonában viszont áll a bál, mert az EU egyik legszigorúbb szabályrendszere védi a helyi fuvarozókat. A korlátozások szerint a taxiállomány egyharmincadát tehetik csak ki a Bolthoz hasonló szolgáltatást nyújtók, ezért egyfelől maga a Bolt másik 14 céggel, illetve két limuzin- és sofőrkölcsönzéssel foglalkozó vállalat is beperelte az illetékes spanyol hatóságokat.
Az ügy már eljutott az Európai Unió Bíróságáig, amely múlt hónapban a felperesek javára döntött, mondván,
a korlátozás sérti a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó alapelvet, ráadásul mit sem segít a környezetvédelmi célok elérésében.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.