A vártnál jelentősen alacsonyabban teljesülő áfabevételek és a szintén jelentősen magasabban alakuló kamatkiadások felelősek elsősorban azért, hogy az éves hiánycélnak már a 86,5 százaléka teljesült július végére, írja a Századvég kommentárjában, miután a Pénzügyminisztérium ismertette az államháztartás július végi részletes adatait.
A központi alrendszer első hét hónapjának bevételei 21,3 százalékkal, a kiadások pedig 20,0 százalékkal voltak magasabbak az előző év azonos időszakához képest. Az előzetes államháztartási adatok alapján is ismert volt, hogy a júliusi havi hiány kedvezően alakult, a központi alrendszer az utolsó hónapban mindössze 44,3 milliárd forint hiánnyal zárt, amivel
az államháztartás központi alrendszere 2 940 milliárd forint hiányt halmozott fel.
A friss részletes adatok azt mutatják, hogy a költségvetési bevételi oldalon az előző évhez képest 53,2 százalékkal, 770 milliárd forinttal magasabbak a gazdálkodó szervezetektől származó bevételek elsősorban a különadóknak köszönhetően. Pozitívum, hogy az előzetes tervekhez képest kedvezőbben alakulnak a társaságiadó-bevételek.
Ugyanakkor az általános forgalmi adóból származó bevételek növekedése mindössze 1,5 százalék, azaz 60 milliárd forinttal haladták meg az előző év június végi értéket.
Ennek hátterében a csökkenő fogyasztás áll, továbbá az, hogy május után júliusban ismét kisebbek voltak az áfabevételek, mint az előző év azonos hónapjában.
A képet még borúsabbá teszi, hogy a költségvetésben szereplő tervekhez képest hozzávetőleg 590 milliárd forint elmaradás van ezen a tételsoron.
A kiadási oldalon a legnagyobb mértékben 1071 milliárd forinttal a rezsivédelmi kiadások növekedtek az elmúlt évhez képest. Annak ellenére, hogy a rezsivédelmi kiadások rendkívül magasak, mégis a tervezetthez képest kedvezőbben alakulnak, és ezen a tételsoron lehetnek a költségvetés legnagyobb belső tartalékai. A tartalékok nagysága erősen függ az energiaárak alakulásától.
A költségvetési kiadási oldalán a tervekhez képest a legnagyobb túllépés a kamatkiadások esetében tapasztalható. A tartósan magas kamatkörnyezetben az állampapírok kibocsátása és az idén lejárók megújítása ugyanis az egy évvel ezelőttinél csak nagyobb költségek (kamatok) mellett lehetséges. A nettó kamatkiadások (kamatkiadások és -bevételek egyenlege) 567 milliárd forinttal (64,3 százalékkal) alakultak magasabban, mint 2022 júliusának végén. Itt a tervekhez képest becsülhető kiadási többlet 450 milliárd forintra tehető. A jegybanki kamatcsökkentési ciklus folytatódása ugyanakkor már előrevetíti a kiadások jövőbeli mérséklődését – állapítja meg az elemzőcég.
Varga Mihály pénzügyminiszter a Világgazdaságnak a nyár közepén adott interjút, amelyben jelezte, hogy szeptemberben felülvizsgálják a költségvetés számait, és amennyiben szükséges, a hiánycéltartás érdekében további intézkedésekről dönthetnek. A tárcavezető az áfabevételek elmaradása miatt nem aggódott, egyrészt az év második felében szerinte felpöröghet a fogyasztás, másrészről abban bízik, hogy a rezsivédelmi alapból még lehet megtakarítása a kormánynak. Ezzel együtt kérdés, hogy a vártnál rosszabb második negyedéves GDP-adatok hogyan érintik a költségvetés helyzetét, miután egyre nagyobb az esélye annak, hogy a gazdaság legjobb esetben is csak stagnálhat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.