Az állami beruházásoké mellett a külföldi vállalatok visszafogottabb költekezése is meglátszik Magyarországon
A beruházások volumene 2023 második negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 13,5 százalékkal csökkent, az előző negyedévhez képest – szezonálisan kiigazítva – 4,1 százalékkal mérséklődött. A beruházások általános visszaeséséhez a legtöbb nemzetgazdasági ág hozzájárult. A beruházási teljesítményérték mindössze a feldolgozóiparban, illetve néhány, összességében kisebb súlyú területen emelkedett. A külföldi érdekeltségű vállalkozások visszafogottabb beruházási teljesítménye mellett az állami tulajdonú vállalatok is mérsékelték fejlesztéseiket, ez utóbbiaknál meghatározóan az uniós forrásból megvalósuló projektek kisebb tárgyidőszaki ráfordításai okozták a beruházások csökkenését – írta meg a KSH.
A Makronóm vezető közgazdásza, Regős Gábor azt írta, hogy
a külföldi cégek visszafogottabb beruházásai azért is meglepőek, mivel esetükben nem annyira hangsúlyos a kedvezőtlen magyarországi kamatkörnyezet, valamint az uniós források elmaradása.
Ennek oka, hogy a külföldi vállalatok jellemzően nem magyar banknál vesznek fel hitelt a beruházásaikhoz. A közgazdász hozzátette, hogy az állami és önkormányzati beruházások elmaradását egyértelműen a visszatartott Európai Uniós pénzekkel lehet magyarázni.
A szakértő kiemelte a feldolgozóipar fontos szerepét, hiszen ez az ágazat kozmetikázta a számokat, különösen a járműgyártás esetében.
A legnagyobb visszaesést elszenvedő ágazatok között az államhoz és a vállalkozásokhoz kötődő ágazatok egyaránt megjelennek: leginkább a művészet, szabadidő, szórakoztatás ágazatban (43,1 százalék), a szakmai, műszaki, tudományos tevékenység (41,0 százalék), az egészségügy (40,9 százalék) és a turizmus (35,4 százalék) beruházási aktivitása csökkent.
Regős Gábor szerint
a következő negyedévekben a beruházási adatok még nem lesznek kedvezőek, azonban a kamatkörnyezet fokozatos normalizálódása segítheti a vállalati beruházások beindulását.
Az állami és önkormányzati beruházások esetében a hazánknak járó uniós források beérkezése szükséges a beruházási volumen ismételt növekedéséhez.
A nemzetgazdasági beruházások szezonálisan kiigazított volumene az előző negyedévitől 4,1 százalékkal maradt el az idei második negyedévben. Ezen belül az építési beruházások szezonálisan kiigazított volumene 7,2 százalékkal, míg a gép- és berendezésberuházásoké 3,9 százalékkal csökkent.
Éves összevetésben a beruházási tevékenység volumene 13,5 százalékkal mérséklődött.
Ezen belül a teljesítményérték több mint felét képviselő építési beruházásoké 24 százalékkal csökkent, ugyanakkor a 45 százalékát kitevő gép- és berendezésberuházásoké 4,0 százalékkal emelkedett. Ez utóbbi elsősorban az import gépek és járművek 6,9 százalékos volumennövekedésének tulajdonítható.
Jó hír jött a magyar gazdaságból: négy éves mélyponton az ipari infláció!Hónapról hónapra csökkennek az iparban a termelői árak, ezúttal sem volt másképp, júliusban mindössze 1,3 százalékkal növekedtek, ami négy éves mélypontnak felel meg, utoljára 2019 augusztusában mért ilyen alacsony dinamikát a Központi Statisztikai Hivatal. |
A fejlesztések volumene a beruházási teljesítmény 54 százalékát megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 10 százalékkal csökkent, a beruházások 12 százalékát realizáló költségvetési szerveknél 18 százalékkal esett vissza, részben az uniós forrásból finanszírozott projektek kisebb volumenű tárgyidőszaki megvalósítása miatt. Az egyéb (50 fő alatti vállalkozások, egyéni vállalkozások, nonprofit vállalatok, valamint a háztartások) kategóriába tartozók beruházási volumene 17 százalékkal maradt el az egy évvel ezelőtti szinttől.
A tárgyidőszakban tizenkilenc nemzetgazdasági ágból tizenötben csökkent a beruházási teljesítményérték.
A nemzetgazdasági beruházások mintegy harmadát jelentő, a legnagyobb súlyt képviselő feldolgozóipar fejlesztései a tárgynegyedévben nőttek.
A legnagyobb részarányú villamosberendezés-gyártás beruházási volumenét két számjegyű, azonban a korábbi időszakoknál visszafogottabb növekedés jellemezte, főként a hosszabb ideje folyamatban lévő nagyszabású projektek fokozatos kifutása miatt. A második legnagyobb súlyt képviselő járműgyártás beruházási volumene ugyanakkor rendkívül dinamikusan nőtt, amihez több hazai járműipari, illetve beszállítói gyár – részben kapacitásbővítő – fejlesztése is hozzájárult. Növekedés jellemezte továbbá a gyógyszergyártás, az egyéb feldolgozóipar, valamint a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás alágak fejlesztéseit is, ezzel szemben minden más alágban különböző mértékű csökkenés volt tapasztalható.
A második legnagyobb beruházónak számító, a nemzetgazdaság fejlesztéseinek 19 százalékát megvalósító ingatlanügyletek beruházási teljesítménye 21 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest.
A volumenváltozást két folyamat határozta meg: a bázisidőszakot jellemző élénk irodaház-építési projektek lezárulása és a tárgyidőszaki lakásépítések és -felújítások csökkenése.
A nemzetgazdasági beruházások 2023. második negyedévi, 13,5 százalékos volumencsökkenését a feldolgozóipar (2,1 százalékponttal) részben ellensúlyozta. Ugyanakkor az ingatlanügyletek, a szállítás, raktározás, a kereskedelem és a mezőgazdaság teljesítménycsökkenése (rendre −4,5, −4,0, −0,3, −0,7 százalékponttal) egyaránt hozzájárult az alacsonyabb volumenhez.
A beruházások volumenében látható csökkenést elsősorban a háború miatt kialakult nehéz gazdasági helyzet és az infláció okozta – írta közleményében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium. Hozzáették, hogy az így kialakult kedvezőtlen kamatkörnyezet okozta, továbbá a bázishatáson keresztül meghatározó a tavalyi időszak erős teljesítménye is. Az árnövekedésen túlmutatóan a beruházásokat az is visszavetette, hogy az Európai Unió továbbra is visszatartja a Magyarországnak járó forrásokat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.