BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Megveri-e az állampapír a bankbetéteket hosszú távon is? – itt a válasz

Nem kérdés, hogy jelenleg az állampapír a legjobb kockázatmentes befektetés. Mégis akadt néhány bank, amely ennek ellenére emelte meg a betéti kamatokat. Ugyanakkor a Prémium Magyar Állampapír az inflációkövető kamatozással a következő években csökkenő hozampályára állhat, míg a bankbetétek egy része egy másik mutatótól, a jegybanki alapkamattól függ. Kérdés, hogy megmaradhat-e tartósan az állampapír előnye?

A bőséges piaci likviditásnak hála, a bankok nem nagyon bocsátkoztak kamatversenybe az elmúlt években, még a kamatszocho (szociális hozzájárulási adó) bevezetése előtti rövid versenyidőszakban sem. 

A man with his mobile phone in the office
Állampapírt egyes bankoknál telebankon keresztül is lehet jegyezni.
Fotó: Shutterstock

Akadt azonban néhány bank – a Gránit Bank, a MagNet Bank, a Magyar Cetelem Bank és az Oberbank –, amelyek ennek ellenére kínáltak magas kamatot, és ezek a hitelintézetek a 13 százalékos kamatszocho indulása után is megmaradtak ebben a viszonylag magas kamatsávban. (Bár a kamatok néhol csökkenésbe kezdtek.) 

Majd, belépett a kamatversenybe egy újabb bank, az MBH Bank is.

Ha a jelenlegi 10 százalék vagy afeletti banki betétkamatokkal számolunk – amelyek a legközelebb állnak a 13 százalékos jegybanki alapkamathoz –, akkor a Gránit Bank Gránit KamatMax Plusz betétje (13 hónapra évi 10,95 százalék kamattal), a MagNet Bank Prizma Forint Betétje (3-6-12 hónapra évi 11,12-10,56-10,88 százalék kamattal), illetve az MBH Bank prémiumügyfeleinek szóló Akciós 6 hónapos Prémium Betétje (évi 10, illetve 11 százalékos kamattal) áll versenyben. Továbbá e körbe sorolhatjuk még a tartós befektetési számlán takarékoskodó ügyfeleknek szóló Akciós 3 hónapos Kombinált Lekötött Betétet (évi 12 százalékos kamattal). Kérdés, meddig – vetette fel megkeresésünkre a Bankkártya.hu pénzügyi szakértője.

Vonjuk le a következtetést konkrét példákon

Homa Péter szerint, tovább folytatva a kalkulációt – mintegy 11 százalékos kamattal számolva – 1 millió forint lekötése esetén egy évre bruttó 110 000 forint kamattal számolhatunk, amelynek nettó kamata a 15 százalékos szja (kamatadó) és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adó (szocho) levonása után 79 200 forint. A futamidő jellemzően 6 vagy 12 hónap.

Budapest, 2023. március 8.
A Magyar Államkincstár új állampapír-értékesítési pontja a zuglói kormányhivatalban a megnyitó napján, 2023. március 8-án.
MTI/Bruzák Noémi
A Magyar Államkincstár új állampapír-értékesítési pontja a zuglói kormányhivatalban.
Fotó: Bruzák Noémi / MTI

Az állampapírok közül a lakosság számára még mindig egyértelműen a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) jöhet szóba. A 9 éves futamidejű értékpapír változó, az inflációt meghaladó kamatozással kamatozik, jelenleg – a kamatprémiummal együtt – évi 14,75 százalékkal. Szóba jöhet még a 3 éves futamidejű Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) is, amelynek kamatozása szintén változó, a Diszkont Kincstárjegy hozamát meghaladó, jelenleg évi 11,92 százalékos (a kamatprémiummal együtt). 

A 2019. június 1-jét követően kibocsátott állampapírok kamatát nem terheli sem kamatadó, sem pedig szociális hozzájárulási adó. 

Így 1 millió forint befektetése esetén egy évre vetítve 147 500 forintos, illetve 119 200 forintos kamat érhető el, de a teljes befektetés – veszteség nélkül – csak 9, illetve 3 év múlva vehető fel, a kamatot is beleértve. E határidő előtt a tőkéhez és a kamatokhoz 1 százalékos veszteséggel lehet csak hozzáférni. 

Elhúzódó időszakra szóló kamattervek

A következő évekre kitekintve a kockázatkerülő befektetők figyelme most a kamatban piacvezető PMÁP állampapírra szegeződik – szögezte le a szakember –, amely a következő, 2024-es évben még biztosan kedvező hozamot fial, lévén, hogy az idei infláció továbbra is magasnak mondható.

Piaci elemzők 18,4-18,5 százalék körülire várják a 2023-as éves átlagos inflációt, ami a PMÁP esetében 18,65 százalékos éves kamatot jelentene a jövő évi kamatfizetési időpontban. 

A BMÁP esetében már megindult a csökkenés, amely a jelenlegi várakozások szerint stagnál vagy csökken, hosszú távon pedig egyértelműen mérséklődik majd. 

A BMÁP alapjául szolgáló diszkontkincstárjegy-aukciók hozamai ugyanis az inflációt megelőzően kifejezetten alacsonyak voltak – 2021 októberéig, azaz az infláció emelkedésének kezdetéig évi 0–2 százalék között volt a referenciahozam-szint –, ez valószínűleg az infláció leapadása után sem fog piacvezetési babérokra törni.

A PMÁP vélhetően jobban teljesít majd. Főleg, hogy ennél az állampapírnál az évente egyszeri kamatmegállapítás a csökkenő infláció időszakában – az egyéves kamatkésleltetés miatt – az aktuális piaci hozamokhoz képest tulajdonképpen kamatprémiummal szolgál. (A BMÁP esetében a kamatot 3 havonta állapítják meg, ami inkább az emelkedő inflációs időszakban előnyös.)

Egy kicsit tekintsünk előbbre

A 2024 utáni éveket tekintve a Magyar Nemzeti Bank elemzése szerint az infláció a jövő esztendő második felére az év eleji egy számjegyűről 3-5 százalék környékére csillapodik, a további években pedig 3 százalék körül alakul majd. A BMÁP kamatszintje ez alá csökkenhet, a PMÁP kamatszintje viszont, ha megmarad a 0,25 százalékos kamatprémiuma, ­nagyjából a 3-4 százalékos szintre állhat be – fejtette ki kérésünkre Homa Péter.

Budapest 20191104
Nyomdai úton előállított Magyar Állampapír Plusz értékesítésének kezdő napja.
MÁP+
posta
foto:Kallus György/VG
Nyomdai úton előállított Magyar Állampapír Plusz, amelyet személyes vásárlásra szántak a kijelölt helyeken.
Fotó: Kallus György / Világgazdaság

A bankbetétek kamatbecslésénél viszonylag egyszerűbb dolgunk van, hiszen két bank is beárazza a középtávú betétjének a kamatszintjét. A MagNet Bank mindenkori MNB jegybanki alapkamat mínusz 6,75 százalékos, azaz jelenleg évi 6,25 százalékos betétkamatot kínál a következő 3 évre. A képletből következik, hogy a futamidő alatt a kamat változhat a jegybanki alapkamat csökkenési időszakában, és a 6,75 százalékos különbséghez is hozzányúlhat a hitelintézet, amire eddig is volt már példa.

A Magyar Cetelem Bank viszont a lekötést követően a futamidő végéig már nem változtat a kamatszinten, így irányadóbb mértéknek tekinthető a bankbetétek oldalán. A betétesek jelenleg 2 évre évi 9 százalékos, 3 évre évi 2,50 százalékos, 4 évre évi 2,80 százalékos, míg 5 évre évi 3,50 százalékos kamatot kapnak a befektetéseikre.

Akár már 2025-ben eltűnhet az állampapír kamatelőnye 

Mivel a PMÁP állampapír 9 éven át, a 2026-os kamatkifizetési évtől kezdve a várhatóan 3 százalék körül stabilizálódó inflációt követi majd egy csekély, évi 0,25 százalékos kamatprémiummal – ami csökkenhet vagy akár el is tűnhet a jövőben –, látható, hogy az állampapír kamatelőnye a jelenlegi várakozások szerint már a 2025-ös évben teljesen eltűnhet a bankbetéthez képest.

„Ettől kezdve már csak a kamatot terhelő adókban lesz inkább különbség, bár a veszélyhelyzet megszűntével a kamatszochót várhatóan kivezeti majd a kormányzat, így csak a kamatot terhelő 15 százalékos kamatadóban lesz különbség” – mondta a Bankkártya.hu pénzügyi szakértője. Ez azonban – a befektető döntése alapján – a tartós befektetési számlán 5 éves megtakarítási időtávban akár teljesen meg is szüntethető.

Van-e egyáltalán  hosszú távú előnyük a bankbetéteknek?

A szakember szerint az állampapír kontra bankbetét hosszú távon egyáltalán nem lefutott meccs ma még. Bár a következő legfeljebb 2 évben az állampapírok előnye egyértelmű, de a PMÁP egyre jobban kitolt, jelenleg 9 éves futamideje már túl hosszú lehet egyes befektetőknek a hozadékok szintjében időközben egymás mellé szelídülő állampapír- és bankbetétkamatok időszakában. A bankbetétből kamatveszteség nélkül akár középtávon is ki lehet szállni majd ugyanakkora kamatszint mellett, de a jelenlegi kockázatmentes befektetési piacot uraló PMÁP állampapírból az aktuális feltételek alapján már csak hosszú távon.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.