Sínen vagy levegőben – egy meghökkentő ár-összehasonlítás, hát hol itt a klímaharc?

A repülés, a légi közlekedés az egyik legkártékonyabb iparág. A statisztikák szerint 

A Greenpeace legújabb tanulmányában 112 európai útvonal légi és vasúti jegyárait hasonlította össze – számolt be a Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE) egyik friss összeállításában.

A tanulmányból egyértelműen kiderül, hogy a repülés a közlekedéshez kapcsolódó üvegházhatású gázok kibocsátásának leggyorsabban növekvő forrása az Európai Unióban, az okozott kár pedig világszerte mindenkit érint, a szélsőséges időjárási jelenségektől kezdve a szennyezéssel összefüggő betegségekig és a zajártalmakig. Majd megjegyzik azt is, hogy ennek ellenére 

A pandémia alatt fellélegzett a bolygó

A koronavírus-járvány idején jelentősen kitisztult a levegő, ám ahogy csendesedett a pandémia, úgy álltak vissza a régi légszennyezettségi körülmények. Az európai légi forgalom most pedig már a járvány előtti szinten áll: a Ryanair 2022-ben ismét Európa legszennyezőbb légitársasága volt, a Ryanair és a Wizz Air tavalyi kibocsátása pedig meghaladta a 2019-es évit – figyelmeztet a Greenpeace tanulmánya.

A Greenpeace tanulmányával kapcsolatban a TVE megemlítette Ursula Pachlt, az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet (BEUC) főigazgató-helyettesét, amikor 18 ország 22 fogyasztóvédelmi szervezetével együtt mi is az Európai Bizottsághoz és a fogyasztóvédelmi hatóságok hálózatához (CPC) fordultunk 17 európai légitársaságnak az éghajlattal kapcsolatos félrevezető állításai miatt. A szakember úgy fogalmazott: „Amikor teljesen világos, hogy a légi közlekedés az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős és egyre növekvő részét okozza, hihetetlen, hogy a légitársaságok szabadon csábítják a fogyasztókat éghajlatbarát üzenetekkel. Sürgetjük a hatóságokat, hogy vegyék kezükbe az ügyet, és lépjenek fel ezzel a fogyasztókat súlyosan megtévesztő zöldre festési gyakorlattal szemben.”

Miért repülnek annyit, amikor sokan félnek tőle?

Egyértelműen az árak miatt választják az emberek a vonat helyett a repülést: a repülőjegyek a vasúti járművekéhez képest nevetségesen olcsón kaphatók. A Greenpeace jelentése 112 európai útvonal viteldíjait hasonlította össze. Az elemzett útvonalak többségénél (79-nél) a repülőjáratok olcsóbbak, mint a vasút. A vasúti utazások átlagosan kétszer olyan drágák, mint a repülőjegyek.

És csak a fele közülük tisztességes vonatút, a többinek nagyon rossz vagy lassú a közlekedése, mint például a Tallinn–Riga és a Varsó–Ljubljana útvonal. A 23 útvonalból 16-ot nem szolgálnak ki fapados légitársaságok, mint például a Zürich–Bécs és a Brüsszel–Hamburg, hat útvonalon egyáltalán nincs közvetlen járat, mint például a Berlin–Prága és a Ljubljana–Milánó viszonylaton.

A vonatjegy ára akár harmincszor annyiba is kerülhet, mint a repülőjegy ára ugyanazon a napon, a legnagyobb árkülönbség a Barcelona–London útvonalon volt. Néhány európai nagyvárosok közötti útvonal, mint például a London–Pozsony (15,5-szeres), Budapest–Brüsszel (12,5-szeres), Madrid–Brüsszel (15-szörös), Valencia–Párizs (12-szeres) vagy Róma–Bécs (10,2-szeres) szintén nagy árkülönbséget mutat.

Közép- és Kelet-Európában a vonatok gyakrabban olcsóbbak a repülőjegyekhez képest, mint Nyugat-Európában. A vonatok járatsűrűsége, sebessége, a csatlakozások és a szolgáltatások azonban általában rosszabbak, mint a nyugati országokban. Az Egyesült Királyság, Spanyolország, Belgium, Franciaország és Olaszország esetében a legdrágábbak a vonatjegyek a repülőjegyekhez képest. Néhány igazán hatékony vonatútvonal, mint például az Amszterdam–London, a London–Edinburgh és a Toulouse–Párizs (egyenként 4-4,5 óra vonattal) még mindig a top 3 legnépszerűbb rövid távú repülőjáratok között van Európában. Ezeken az útvonalakon a repülőjegyek továbbra is sokkal olcsóbbak.

A vasúti utazások annál drágábbak, minél több különböző vasúttársaságot veszünk igénybe az úton, és minél több külön jegyet kell vásárolni az utazás különböző részeire. Az ár is változhat az egyes szolgáltatóknál. Az éjszakai vonatok gyakran olcsóbbak (főként azért, mert nem kell átszállni), mint a nappaliak, de továbbra is drágábbak, mint a fapados légitársaságok. Mindezek mellett további előny a légitársaságok számára, hogy egyes vasúttársaságok nem kínálnak jegyeket két-három hónapnál hosszabb időre előre.

Dobogós helyen áll Magyarország

Hazánk a Wizz Air, az egyik legagresszívebb árpolitikával rendelkező légitársaság országa. A fapados cég többtucatnyi célállomásra repül Budapestről, ugyanez érvényes a Ryanairre is. 

Emellett az EasyJet Londonba és Svájcba is jár. A fapados légitársaságok részben azért dominánsak Budapesten, mert 2012-ben csődbe ment a korábbi magyar légitársaság, a Malév. A repülőjegyek árai azokon az útvonalakon a legalacsonyabbak, amelyeket két fapados légitársaság üzemeltet, például Párizsba és Brüsszelbe.

A magyar vasúttársaság, a MÁV is kínál néhány éjszakai vonatjáratot Budapestről, többek között Zürichbe, Stuttgartba és Romániába. Az összes elemzett magyarországi útvonal esetében azonban a vonat átlagosan 53 százalékkal volt drágább, mint a repülő. A közép- és kelet-európai országokon belüli útvonalakon, nevezetesen Bukarestbe és Prágába, valamint Berlinbe viszont jobban megéri vonattal utazni. A Brüsszel és Párizs felé az elemzett útvonalakon a környezetszennyező repülőjegyet szinte mindig olcsóbbnak mutatták a statisztikai adatok, az árkülönbség akár 12,5-szerese is lehetett a Budapestről Brüsszelbe szóló vonatjegy árának. A közvetlen Ryanair-járattal rendelkező napokon a Velence–Budapest útvonal egyértelműen olcsóbb repülővel. 

Több városba sokszor olcsóbb Bécsből repülni, mint Budapestről: bécsi indulással 10-15, de akár 30 ezer forinttal lehet olcsóbban jegyet venni.