BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Veszélybe sodorják az inflációs célokat a benzinkutasok

Akkora mértékben emelkedtek az üzemanyagárak augusztusban, hogy annak már az inflációban is számszerűsíthető hatása lehet.

Ha nem emelkedtek volna az üzemanyagárak az elmúlt hetekben, akkor egy masszív deflációt láttunk volna augusztusban havi alapon hívta fel a Világgazdaság figyelmét Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, miután július közepe óta folyamatosan nőnek az üzemanyagárak Magyarországon, már a tavaly decemberi, az árstop kivezetésekor jellemző szinteket idézik. A Holtankoljak szerint augusztus utolsó hetében a benzin literje átlagosan 642 forintba, míg a gázolajé 651 forintba kerül, mindkettő 10 százalékkal magasabb, mint a hó elején.

tankolás
Fotó: Kallus György / Világgazdaság

A szakember ugyanakkor rámutatott, hogy a Központi Statisztikai Hivatal soha nem teljes hónapot néz, mindig elseje és adott hó 20. napja között méri fel az árakat, vagyis az augusztus 1. és augusztus 20. közötti időszak az érdekes az augusztusi infláció mérése esetén.

Ezek alapján úgy számolt, hogy 7 százalékponttal növekedtek az üzemanyagárak ebben a hónapban, amelyek a fogyasztói kosárban mért súlyuk alapján mintegy 0,5 százalékos inflációs többletet jelentenek.

Eközben az élelmiszereknél pont fordított a helyzet, szezonális okokból ott árcsökkenés érvényesül, amelynek a hatását kioltja a szakértő szerint az üzemanyagok áremelkedése, tehát ha nem lett a drágulás, akkor 15 százalék alá is bukhatott volna a pénzromlás.

Ennek ellenére, figyelve a tavalyi bázist, én még mindig azt mondom, hogy 16 százalék alá simán tud csökkenni az éves bázisú infláció, valahol 15,6 százalék környékére

fogalmazott az elemző, hozzátéve, hogy lehetnek kellemetlen meglepetések, akár az élelmiszerek árában, de állítja, hogy könnyen meg lehet a 16 százalék alatti szint.

A kormányzati megszólalások is erősítik az elemző által elmondottakat, annyi különbséggel, hogy míg korábban 15 százalékos augusztusi inflációs számok hangzottak el, addig Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Tranziton már 16 százalékot emlegetett.

Ennél azonban lényegesebb, hogy már csak a bázishatások miatt is, de az inflációs pályát a drasztikusan megemelkedő üzemanyagár-költségek nem veszélyeztetik.

A tárcavezető úgy számolt, hogy szeptemberben 11-12 százalék, októberben 9-10 százalék, novemberben 8, az év utolsó hónapjában pedig 7 százalék lehet a fogyasztói áremelkedés üteme. Érdekesség, hogy nem a kormány a legoptimistább, van olyan elemző, aki decemberben 5 százalékos inflációt sem tart kizártnak. Virovácz Péter azonban arra mutatott rá, hogy mivel év elején nagyon magas volt az infláció, és augusztusban is még 15-16 százalék között lesz, így az év hátralévő részében már nem tudja mindezt kiegyensúlyozni.

Ahhoz ugyanis, hogy 15 százalékos átlagos infláció legyen, folyamatos árcsökkenésre lenne szükség, ez pedig elképzelhetetlen, mivel nem omlott össze a gazdaság – vélekedett az elemző, aki szerint ilyen akkor fordulhatna elő, ha emberek tízezrei veszítenék el az állásukat, és a vállalatok kénytelenek lennének árat csökkenteni. Hangsúlyozta, hogy azért ennyire nem drasztikus ez a válsághelyzet.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.