A tökéletes trükk – így kerülnek nagyvászonra a régi filmtekercsek
A digitális átállás a 2000-es évek közepén zajlott le. Ekkor álltak át a mozitermek az analóg, 35 milliméteres filmtekercsek vetítéséről az új technológiára. Ez gyorsította fel azt a folyamatot, amit úgy nevezünk, digitális filmrestaurálás – idézte fel a kezdeteket a Világgazdaságnak Ráduly Görgy, a Nemzeti Filmintézetnek Filmarchívum vezetője.
Fotó: Havran Zoltán / Magyar Nemzet
Megjegyezte: a filmstúdiók, archívumok raktárai akkor tele voltak 35 milliméteres, 16 milliméteres és egyéb különböző formátumú celluloidokkal. A „filmmegőrzés” egyáltalán nem új keletű, Magyarországon 1957 óta az archívum végzi ezt a feladatot – fűzte hozzá. Az analóg felújítás a régi, tűzveszélyes nitrofilmek esetében lett először szükséges, de a színes filmeknél tapasztalható színvesztés már megjelent a ’70-es évek elejétől.
Az Egyesült Államokban például Martin Scorsese hívta fel a nagy amerikai filmstúdiók figyelmét a 70-es évek derekán egy kiáltvánnyal, hogy szép lassan tönkremennek a filmkópiák.
Tűz van, babám! – Veszedelmes tekercsek
Természetesen a filmarchívumokban a régebbi alkotások megőrzésére már ezelőtt is nagy fókusz irányult, hiszen a háború előtti vagy az 50-es évek előtt használt tűzveszélyes nitrofilmek, illetve a későbbi, acetátalapú tekercsek állagromlása a nem megfelelő páratartalmú hőmérséklet melletti tárolás következtében már olyan jelenség volt, ami miatt el kellett kezdeni a poliészteralapú biztonsági filmre való átírást – mesélte a szakember.
Fotó: Shutterstock
Sajnos ez azt is jelentette, hogy az eredeti, gyönyörű szép ezüst-nitrát szalagok csodálatos képi, fény- és színvilágához képest sokkal rosszabb átirat készült, sok tűzveszélyes szalagot pedig megsemmisítettek. Ráduly György kiemelte: nemcsak Magyarországról beszél, hanem ez globális jelenség volt. Hazánkban szerencsére fennmaradt körülbelül 12 ezer „nitrotekercs”, ami azért jó hír, mert közben a digitális restaurálás fejlettségi szintje eljutott oda, hogy ezeket a „műtárgyakat” a mai közönség elvárásainak megfelelő módon tudják digitalizálni, restaurálni és vetíteni, természetesen az eredeti alkotói szándékot tiszteletben tartva – hangsúlyozta.
A pénz nem alszik – Új gazdasági modellre volt szükség
A digitális átállás új gazdasági modell elé állította az egész filmörökséggel kapcsolatos területet és a kortárs filmeknek a forgalmazását is. Ennek a gazdasági kényszernek köszönhetően fejlődött egy olyan technológia, ami lehetővé teszi a filmek nagy mennyiségben történő gyors mentését és megosztását. „A digitálisan restaurált anyagokat visszavisszük a piacra, és elérhetővé tesszük” – tért rá a gazdasági vonzatára Ráduly.
Ennek következtében a 2010-es évek környékére hirtelen megjelent a filmörökség digitális formában a piacon. Jelezte: ez korábban a fent említett okok miatt csak analóg formában volt elérhető, ezért borzasztó komplikált és költséges volt a kópiák kölcsönzése és szállítása. „A Magyar Nemzeti Filmarchívum sajnos egy kis spéttel, 2010 környékén kezdett el reagálni.” Volt már szándék rá, ezért hozták létre a Mandát (Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet), melynek célja az lett volna, hogy tömeges digitalizációba és restaurálásba kezdjen.
Fotó: Mohai Balázs / MTI
Külföldön is megtudják, mit mondott Julius CeaserAz animációs filmek piacáról is szó esett: Ráduly György beszámolt arról is, hogy nemrég sikerült olyan partnereket találni a tengerentúlon, akik viszik a Pannónia filmstúdió régi filmjeit, Jankovics Marcell-filmeket már vetítenek, a Macskafogó hamarosan megjelenik Amerikában. Utóbbi egy nagy restancia, Ternovszky Béláék hiába reménykedtek anno, hogy eljut a filmjük az Egyesült Államokba, az alkotás „szekrénybe lett zárva”. Ezek mellett Gémes József Daliás idők című alkotása most kapott Blu-ray kiadást, következő kereskedelmi megállapodásuk pedig Kovásznai György Habfürdőjének kiadása lesz. A játékfilmes katalógusból a világhírű Criterion nevű Blu-ray kiadó és forgalmazó 24 filmalkotásra szerződött le velük. |
Ezt sajnos pénzügyi és egyéb okokból nem sikerült olyan sebességgel megvalósítani, ahogy kellett volna – tekintett vissza a múltba a szervezet vezetője. A 2017 előtti időszakban a Magyar Filmlabor és a Magyar Nemzeti Filmarchívum nem egy vállalatban működtek, hanem két különböző entitás volt. A filmlabornak pedig piaci árai voltak a filmrestaurálásnál, ez pedig nem volt olcsó. Kiemelte: 6 évvel ezelőtt a Nemzeti Filmintézet, akkori nevén Nemzeti Filmalap keretein belül a filmarchívum tulajdonképpen egyesült a filmlaborral. Ez egy olyan gazdasági modellt tett lehetővé, amelynek eredményeként nagyjából önköltségi áron lehet a filmeket restaurálni házon belül. Megemlítette, hogy a Közgyűjteményi Digitalizációs Stratégia keretében olyan forrásokhoz jutott az archívum 2018-ban, aminek segítségével modern filmdigitalizáló berendezéseket tudtak vásárolni.
Ez azért fontos, mert eddig nem állt rendelkezésre ilyen technológia Magyarországon.
Összegezte:
2017 és 2023 között egy olyan fejlődés ment végig a Nemzeti Filmintézeten belül, ami azt eredményezte, hogy olcsón – harmadáron – és gyorsan, egy cégbe rendeződve sokkal hatékonyabban tudták elvégezni a munkát. Ez idő alatt a technológiai fejlesztésekkel eljutottak oda, hogy most már közel 200 teljes körűen restaurált film áll rendelkezésre, amivel piacra tudtak lépni.
Fotó: NFI
A filmek minőségéről elmondta: ezek a lehető legjobb, tehát 4k felbontásban digitalizált, képkockánként restaurált alkotások, kezdve a némafilmes korszaktól a 30-as, 40-es éveken egészen a 2000-es évekig. Kiemelte, hogy közel 600 olyan film van már a katalógusukban, ami HD-minőségben már elérhető, így tudják terjeszteni itthon és külföldön is a nyilvános vetítésekhez, a moziüzemeltetők számára, kulturális intézményekhez, kultúrházak, iskolai és egyetemi filmklubokhoz, televízióknak és online – beszélt hazai tevékenységükről.
Csak Magyarországon belül évente több mint 2000 nyilvános vetítést szolgálunk ki az archívum katalógusával. Ezenkívül több mint 500 filmet vetítenek a hazai televíziócsatornákban, tehát a köztelevíziós kereskedelmi televíziók és a vidéki televíziók. DVD-n is kiadtunk sok filmet és elindítottuk a Filmio.hu streamingoldalt is, ahol több száz magyar filmklasszikus is megtalálható.
Az alapfilmek.hu oldalon keresztül közel hatezer iskolába juttatják el a magyar filmeket, melyet ingyenesen nézhetnek a tanárok és a diákok.
Maraton forgalmazásra-kiadásraBudapesti Klasszikus Film Maraton sales szempontból is nagyon fontos az archívum számára – hívta fel a figyelmet a szervezet vezetője. Mint mondta, egyrészt fontos, hogy a hazai közönséget „neveljék” a moziba járásra és a magyar filmek nézésére. Annak ellenére, hogy ez egy nemzetközi filmfesztivál, a programban 110 vetítés van, ebből 48 magyar alkotás, ráadásul a külföldiek esetében is sok esetben van magyar vonatkozás. A külföldi partnerek és archívumok vezetői is szívesen jönnek ilyenkor Budapestre, akik potenciális ügyfelek, ráadásul nincs is jobb promóció, mint mondjuk „a Bazilika előtt, vagy az Urániában nagyvásznon bemutatni egy nagy klasszikus, ez általában meghozza a forgalmazók kedvét”. Idén először a Francia Intézetben rendezett háromnapos, délelőtti órákban zajló szakmai programokon egy Nemzetközi Archív Filmvásárt is rendeznek. |
A nemzetközi helyzet egyre fokozódik – Filmfesztiválokon a legkönnyebb forgalmazót találni
Aktívan jelen vannak a külföldi piacon is, ez 2017 óta szintén fontos prioritás. A nemzetközi vonalak kiépítéséhez több csatornát is használnak. A nagy filmfesztiválokon való jelenlét nagyon fontos az archívum számára – emelte ki. „A magyar klasszikusok bejuttatása többek között Berlinbe, Cannes-be, Locarnóba, Hongkongba és Torontóba azért kulcskérdés, mert ezen városok filmfesztiváljainak hatalmas globális közönsége van és a külföldi filmforgalmazók felé is ez a legjobb promóciós eszköz.” Természetesen költségvetési okok miatt nem tudnak mindenhova kimenni, de Európán belül valóban már csak üzletileg is nagyon megéri sok helyre ellátogatni üzleti szempontból.
Fotó: Pannonia Entertainment Ltd.
A Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál minden évben közel 100 millió forintos bevételt jelent a Filmarchívumnak
általánosan pedig a filmek terjesztéséből 200-250 millió forint jön be, ez pedig beépül a filmek gyártásába, felújításába – jelezte. A speciális, restaurált filmes fesztiválok hozzák a legnagyobb bevételt és itt kötik a legtöbb megállapodást a külföldi forgalmazókkal. Ezek a forgalmazók, mint a „magyar film nagykövetei” továbbviszik az alkotásokat saját hazájukba, így jutnak el Magyarország legjobb filmjei Tokiótól Los Angelesig.
Indián lelkekkel készül Magyarország az OscarraVilágszínvonalú, Annecyban és Sanghajban díjazott animációt küld a legnagyobb filmes versenybe Magyarország. A Gauder Áron rendezésében, Bereményi Géza közreműködésével, Temple Réka producer vezetésével készült, és az indián teremtéstörténetet eredeti látásmóddal, a mitikus Kojot figurájával a középpontban elmesélő filmet mintegy 30 fesztiválon vetítették már nagy sikerrel világszerte. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.