Nehéz döntés előtt a kormány: nem tűnik tarthatónak a hiánycél
A parlament április végén elfogadta az idei költségvetési törvény módosítását, így a 2023-as hiánycél 3,9 százalékra változott, és a konvergenciaprogramba is ez a szám került bele. Tavasszal még lehetett számítani arra, hogy a gazdaság idén akár 1,5 százalékkal is nőhet, nyár végére azonban kiderült, hogy erre kevés az esély, az államháztartás áfabevételei például közel 600 milliárd forintos elmaradásban voltak a hetedik hónap végére, augusztusra pedig az éves hiánycél 97 százaléka már teljesült. Így egyre valószínűbbé vált, hogy a költségvetés számai korrekcióra szorulnak.
Elemzők mellett Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke is megfogalmazta nemrég kételyeit a hiánycél teljesíthetőségét illetően, a hét elején pedig Orbán Viktor miniszterelnök is utalt a költségvetés nehéz helyzetére. A parlamenti ülésszakot megnyitó beszédében a kormányfő azt mondta, hogy a költségvetés idei hiánycélja könnyedén teljesülne, ha Brüsszel nem gáncsoskodna; „Brüsszel inkább adja oda azt a pénzt, ami jár a magyaroknak, és máris fényesebben állna a magyar államháztartás helyzete”.
Kijelentette:
Brüsszel mintegy hárommilliárd euróval tartozik Magyarországnak, miközben Magyarország eleget tett az őt terhelő egymilliárd eurós befizetésnek.
A hazai gazdasági helyzetet idén – amellett, hogy a Magyarországot illető uniós forrásoknak csak egy kis része érkezett meg eddig – elsősorban az energiaválság utóhatásai és az elhúzódó ukrajnai háború befolyásolják. Mindezek következtében a visszatérés a növekedési pályára negyedéves késésben van, az idei év eddigi időszakában technikai recesszióban volt a gazdaság, csak a harmadik negyedév végén, azaz szeptemberben indult el a kilábalás. Ezért is volt kénytelen a jegybank legújabb, szeptemberi jelentésében módosítani növekedési előrejelzését: idén már 0,5 százalékos visszaesést is elképzelhetőnek tartanak, az előrejelzési sáv felső szélét pedig 0,5 százalékra rontották, miközben júniusban még 0-1,5 százalékos GDP-növekedést jeleztek előre 2023-ra.
A kormány határozott törekvése a GDP-növekedés újbóli beindítása, így a büdzsé problémáját úgy kellene megoldani, hogy az kevésbé fogja vissza a gazdaságot. A múlt héten néhány konkrét elképzelés is – bankadó növelése, kamattámogatások szűkítése – napvilágot látott már, de ezeket épp a növekedésre gyakorolt várható negatív hatásukra hivatkozva rögtön el is vetette a kormány.
A pénzügyminiszternek „vannak eszközei”A legfrissebb álláspont Varga Mihály pénzügyminisztertől egy pénteki konferenciáról származik a büdzsét illetően, ahol azt mondta: a cél továbbra is tartani a 3,9 százalékos előirányzatot, vizsgálják, hogy ez miként érhető el; jelezte, hogy vannak eszközeik, de a részleteket nem ismertette ezúttal. Ezzel gyakorlatilag cáfolta azt a néhány nappal korábban felmerült elképzelést, miszerint a hiánycélt megemelnék ügyelve arra, hogy a csökkenő pálya megmaradjon, a tavalyi 6,2 százalékos adatnál kisebb legyen az idei adat. |
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a Világgazdaságnak elmondta, hogy a 3,9 százalékos hiánycélt nem csak az teszi tarthatatlanná, hogy az áfabefizetések elmaradnak a tervezettől és a lakossági fogyasztás szerényen alakult, számolni kell az infláció alakulása miatt a nyugdíjkorrekció hatásával is. A magas kamatkörnyezet miatt az államadósság kamatterhei is tovább nőttek – tette hozzá.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője rávilágított, hogy a magyar büdzsé alakulása nem tér el a környező régiós országok költségvetési folyamataitól, a régió országaiban is várhatóan túllépik az eredetileg tervezett költségvetési számokat.
A magyar gazdaság kilábalásának a csúszása nemcsak az idei, hanem a jövő évi deficitcélt – GDP-arányosan 2,9 százalék – is veszélyezteti. Ígéretes ugyanakkor a kilátások szempontjából, hogy 2023-ban várhatóan a jelenlegi feltételek mellett is meg fog valósulni a GDP-arányos államadósság csökkenése és várhatóan az év végére az infláció is 10 százalék alá csökken.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.