A lengyel választás eredményétől függetlenül Brüsszelnek el kell kezdenie idén az uniós források utalását

Az Európai Bizottságnak is az az érdeke, hogy bizonyítsa a szavahihetőségét, jó eséllyel már idén utalhat előleget Magyarországnak – erről beszélt a Világgazdaságnak Essősy Zsombor, a Magyarok Piacon Klub (Mapi) elnöke a lengyelországi parlamenti választást követően, amelynek a hazánknak járó uniós források visszatartása kapcsán kifejezetten nagy a tétje. Szakértők ugyanis korábban arra figyelmeztettek, ha a nyolc éve regnáló Jog és Igazságosság (PiS) elveszíti a többségét, akkor a magyar EU-s pénzek folyósítása további késedelmet szenvedhet. 

Essősy ugyanakkor úgy véli, ha Magyarország teljesíti a bizottság jogi követeléseit, akkor idén már legalább hozzáférhet a kohéziós alap 45 százalékához. Azért csak ennyihez, mert három magyar operatív program keretének 55 százaléka még mindig zárolás alá fog esni.

– vélekedett a Mapi elnöke, aki megismételte korábbi állítását, miszerint a forrásvesztést Magyarország nem tudja elkerülni. A kohéziós alapból 2,6 milliárd euró esik zárolás alá, többek között a gyermekvédelmi törvény miatt, és nehéz elképzelni, hogy ebben bármilyen megegyezés szülessen.

Mindenesetre Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a Portfólió konferenciáján a csütörtöki brüsszeli tárgyalások előtt bizakodó volt, hogy november végéig megszülethet a megállapodás a bizottsággal, ezt követően pedig elindulhat a folyósítás. Essősy szerint már idén előleget kaphatunk, azonban a tényleges utalás csak jövő tavaszra várható. Ráadásul addigra már Brüsszelnek is valamit fel kell mutatnia. A magyar kormány ugyanis a nyár közepén elkezdte kiküldeni a számlákat, menetrend szerint a bizottságnak előbb 90 napja van arra, hogy a teljesítést igazolja, majd 60 napja a költségnyilatkozat feldolgozására. Tehát akárhogy nézzük, az év végéig minden határidő lejár.

Érdemes lesz figyelni a lengyel–EU-s tárgyalásokat

Petri Bernadett, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda ügyvezető igazgatója szerint mindenképpen érdemes lesz figyelni a lengyel kormányalakításra. Ez várhatóan nem lesz gyors folyamat, és biztosan késleltetni fogja annak a helyzetnek kialakulását, amely érdemben meghatározza a magyar források megszerzését. Emlékeztetett rá, hogy a kormányfői poszt várományosa, Donald Tusk arra tett ígéretet a kampányban, hogy ha megválasztják, a helyreállítási alap pénzei azonnal megérkeznek Lengyelországba. 

Vagyis ahogy Lengyelország egy új kormányt iktat be, máris elhárul a jogállamisági probléma. „Tehát a PiS volt a gond, nem a jogállamiság.”

Ha lesz új lengyel kormány a PO vezetésével – és mégsem egyik napról a másikra –, akkor jogszabályi előkészület nélkül kapják meg a forrásokat, ez ráadásul tartalmi szempontból nyit Magyarország számára új terepet. Elképzelhető ugyanis, hogy a kettős mérce jelenségét tapasztalhatjuk majd a bizottság által támasztott elvárások tekintetében. Mindenesetre az ügyben jelenleg csak feltételezéseket lehet megfogalmazni, a valódi helyzet a kormányalakítás után alakul majd ki – vélekedett Petri Bernadett.