Nem üres ígéret volt: a kormány benyújtotta a javaslatát – kezelik a jegybank veszteségét

A kormány nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes benyújtotta Kövér László házelnöknek azt a törvényjavaslatot, amely a Magyarország gazdasági stabilitásáról, valamint a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosításáról szól.

Ez a szándék már a nyár közepétől ismert, legutóbb pedig Orbán Viktor is beszélt róla az őszi parlamenti idény kezdetén. A miniszterelnök akkor úgy fogalmazott, hogy az MNB tetemes adósságot halmozott fel az elmúlt években, ezért pedig a költségvetésnek kellene helytállnia. Szerinte erre képes is lenne a büdzsé, de csak akkor, ha más fontos területekről finanszírozást vonna el. „Ne ezt tegyük! Mentsük ki a jegybankot szorult helyzetéből egy törvénymódosítással, amit be is fogunk terjeszteni a ház elé” – vetítette előre.

Ez tehát meg is történt tegnap este. A törvénymódosításról az országgyűlés heteken belül szavazhat.

Miért módosítaná a kormány a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt?

A jegybank 2022-ben 402 milliárd, az idén első félévben mintegy 999 milliárd forint veszteséget könyvelt el. A teljes 2023-as évre akár 2000 milliárd forint körül is alakulhat a mínusz. Ennek oka világos: az alapkamat drasztikus megemelése. Ennek hatására a központi bankok a kereskedelmi bankok tartalékaira kifizetett kamatkiadásai jelentősen megnövekedtek. Mindez pedig végső soron masszív veszteséget termeltek a jegybankoknak. Ezt pedig a költségvetésnek kellene kiegyenlítenie, ha nem is egyszerre, de öt éven belül.

Ennek azonban az államháztartásra gyakorolt hatása egyértelműen negatív. A kivédésére a magyar rendszer is átállna arra a nemzetközileg is lefogadott megoldásra, amely a jegybank veszteségét nem közpénzből, hanem a Magyar Nemzeti Bank várható nyereségéből finanszírozza. A váltásra az Európai Központi Bank is áldását adta a kormánynak még az ősz legelején.

A parlament honlapjára kikerült javaslatban az szerepel a módosítás általános indoklásában, hogy a Magyar Nemzeti Bank tőkepótlására vonatkozó merev szabály helyett indokolt egy, a gazdaságpolitikai szempontból rugalmasabb szabály felállítása. Ez flexibilis megközelítést tesz lehetővé és egyúttal hatékonyabb is azáltal, hogy nem a tőkepótlás konkrét módját, hanem az Európai Központi Bank által meghatározott kívánt állapot elérését tűzi ki célul. 

A törvénymódosítások következtében egyúttal a Költségvetési Tanács (KT) szerepe is jelentősebbé válik a költségvetés kialakítása során. A KT a központi költségvetésről szóló törvény tervezete kapcsán véleményt nyilvánít, ennek keretében követné nyomon a Magyar Nemzeti Bank saját tőkéjének megfelelő szintjét, így pedig a feltőkésítési szabályozásnak való megfelelést.