késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Nincs áremelkedést okozó túlfűtöttség az építőiparban
Mindenképpen hatalmas meglepetés lenne, hogy az építőipar összességében pozitívan tud hozzájárulni a GDP éves alapú volumenváltozásához – kommentálta a KSH által hétfőn közzétett augusztusi építőipari termelési jelentést a Makronóm Intézet vezető közgazdásza, Regős Gábor.
A szakértő rámutatott, hogy a havi alapú, 5,0 százalékos termeléscsökkenés az előző havi magas bázis eredménye, amikor is 8,4 százalékkal nőtt a kibocsátás egyetlen hónap alatt. Az augusztusi termelés szintje azonban a mérséklődéssel is még mindig a júniusi felett maradt.
A harmadik negyedév első két hónapjában az ágazat termelése 3,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, illetve 0,5 százalékkal elmaradt attól.
Bár az építőipari termelés volumene augusztusban mind havi, mind éves alapon csökkent, az elért eredmény egyáltalán nem tekinthető rossznak
– hangsúlyozta Regős Gábor.
Kifejtette, hogy az éves mérséklődés mindössze 0,5 százalék volt, miközben a rendelésállomány július végén 24,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Ez azt jelenti, hogy
az építőipar továbbra is magas volumenben tud gyártani,
miközben már nem jellemző az a túlfűtöttség, amely egy-két évvel ezelőtt még meghatározta az ágazatot, és nagyban hozzájárult az árak emelkedéséhez.
Felemás a kép több téren is
A két építményfőcsoportban eltérően alakult a termelés – az épületek építése 7,6 százalékkal csökkent, míg az egyéb építményeké 13,6 százalékkal nőtt éves alapon –, ami azért meglepő, mert jellemzően az épületek építése szokott növekedni. Ezt a területet például a nagyvállalati beruházások mozgatják, míg az egyéb építményeké újabban csökken, miután annak trendjét jellemzően állami beruházások, például út- vagy vasútépítések határozzák meg.
A szokásostól eltérő mintázatot magyarázhatja a bázisidőszaki alacsony kibocsátás az egyéb építmények esetében.
Felemás képet mutat az építőipar szerződésállományának alakulása is. Az új szerződések volumene 31,9 százalékkal bővült az ipari épületekre vonatkozó új szerződések magas volumene miatt – itt azonban kérdés, hogy ez mennyiben köthető magyar vállalkozásokhoz.
Mindeközben az ágazat jövőjét illetően
óvatosságra int, hogy a teljes rendelésállomány 23,9 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.
Különösen az egyéb építményeknél jelentős a rendelésállomány visszaesése, konkrétan 40,6 százalékos. Ennek oka, hogy a Magyarországnak járó uniós források visszatartása miatt elhalasztották az állami és az önkormányzati beruházásokat.
A magas kamatkörnyezet szintén nem segíti az építőipari beruházások felfutását, azonban a jegybanki lazítás fokozatosan megjelenik a hitelkamatokban is, ez pedig serkentőleg hat majd az építkezésekre.
Uniós átlag alatt, de nem az utolsók közöttUniós szinten éves alapon a termelés júliusban 0,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A magyar adat így várhatóan rosszabb lesz az uniós átlagnál, de szemben az első fél évvel, nem lesz az utolsók között. Még annak a versenyhátránynak az ellenére sem, amelyet az uniós források visszatartása okoz – összegezte a Makronóm Intézet vezető közgazdásza. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.