BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Óriási vállalást tettek a kormánynak – és az ügyfeleiknek – a bankok

A lakossági és vállalati hitelpiacot is élénkítené az egyezség Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter és a bankok között. Az Index kiszámolta, hogy a vállalt kamatsapka mennyivel csökkenti az adósok kamatterhét.

Jelentősen csökkenti a cégek és a lakosság hitelterheit a bankok Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kérésére vállalt önkorlátozása – hívja fel a figyelmet kedden megjelent cikkében az Index.

A Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterrel folytatott kétlépcsős egyeztetés végén a bankszektor a miniszter javaslatait elfogadva vállalta, hogy 

október 9-étől a vállalkozásoknak maximum 12 százalékos kamaton nyújt forgóeszközhitelt, míg lakossági oldalon a jelzáloghitelek esetében maximum 8,5 százalékos teljes hiteldíjmutató (THM) mellett biztosít hitelt a lakást vásárolni vagy építeni, felújítani akaró ügyfelek számára.

Businessman,Holds,Wooden,Blocks,With,Percent,And,Up,Or,Down
Fotó: Shutterstock

 

A lap számításai szerint a mostani kamatsapka 

egy 20 milliós, 20 évre felvett végig fix kamatozású hitelnél közel 3 millió forinttal csökkenti az adósok teljes hitelterhét a jelenleg meghirdetett banki topajánlatok kamatához képest.

A most megszületett vállalás ugyanakkor – emlékeztet a cikk – a vállalati oldalon jelentősebb: a piaci forgóeszközhitelek zömének árazása az 1 hónapos pénzpiaci kamatláb, a Bubor szintjéhez kapcsolódik, a meghirdetett konstrukcióknál a bankok által kért kamatfelár a Buboron felül 3,5–6 százalék között mozog. Miután a hét elején az 1 hónapos Bubor szintje október első munkanapján 12,92 százalékon állt, így a standard forgóeszközhitelek kamata 16,42–18,92 százalék között mozog még ezen a héten. 

Mindez azt jelenti, hogy a mostani megállapodás alapján a jövő héttől maximum 12 százalékon hitelező bankok lényegében azt vállalták, hogy negyedével csökkentik vállalati ügyfeleik hitelkamatterhét.

A gazdaságfejlesztési tárca kedd reggeli közleménye szerint mindkét fél közös érdeke, hogy „a szankciós infláció letörését és egy számjegyűre csökkentését követően” a gazdasági növekedés mihamarabb helyreálljon, a lakossági és vállalati hitelpiac pedig új erőre kapjon. Ezzel összefüggésben a gazdaságfejlesztési miniszter ismételten kiemelte, hogy hitelezés nélkül nincs fenntartható gazdasági növekedés. Azt is aláhúzta, hogy 

bankadó helyett a pénzügyi eszközöket a gazdaság felé szükséges irányítani,

mivel a gazdaságnak jelenleg nagyobb szüksége van forrásokra, mint a költségvetésnek. Épen ezért meg kell akadályozni a hitelpiac befagyását és meg kell erősíteni az egészséges hitelezést.

A megállapodásról szóló közleményében a Magyar Bankszövetség kiemelte: kritikus helyzetekben a pénzügyi közvetítőrendszer aktív szerepvállalásának szükséges feltétele a kormány és a banki közösség közötti folyamatos párbeszéd fenntartása, a kiszámítható és előremutató szabályozási környezet, illetve a pénzügyi közvetítőrendszer tehervállalási képességének figyelembevétele.

A magyar bankszektor az elmúlt években jelentős pénzügyi terheket vállalt a hazai gazdaság stabilitásának megőrzéséért. Előretekintve a jövőben is elkötelezett Magyarország pénzügyi stabilitása, a gazdaságfejlesztési megoldások támogatása és a gazdasági verseny élénkítése iránt – írták.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.