A fenntarthatóság olyan vonat, amelyre fel kell szállni

Az energiahatékonyság és a digitalizáció, illetve az utóbbi kiszolgálása a legnagyobb kihívások közé tartozik a hardvergyártóknál is, miközben a haderőipar sem maradhat ki a digitális fejlődésből – ezek a témák is napirendre kerültek a Business IT-konferencián a Magyar Zene Házában.

Az egész napos előadás- és kerekasztal-sorozatot Áder János volt köztársasági elnök nyitotta a fenntarthatóságra koncentráló prezentációjával, majd felszólalt Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár is az ipar 4.0 témájában.

Balogh Péter, a VIKI Védelmi Innovációs Kutatóintézet Reziliencia Központjának vezetője ellenben már a haderőről értekezett, és a jelen értékelésekor rögzítette: 

Országunk mérete kicsi, a haderőnk nagysága is ehhez igazodik, vannak azonban meghatározott fejlődési pontok és lehetőségek, az egyik ilyen a digitalizáció főleg a járművek és automatizáció terén.

Kitért a 2020-ban megváltozott Nemzeti Biztonsági Stratégiára is, kiemelve, hogy már a kibertérből érkező fenyegetés is fegyveres agressziónak számít, ebből levezetve fejlesztendő a kibervédelem, ami miatt erősíteni kell az oktatást és a vonatkozó offenzív képességeket is.

Készül a digitális katona

Létrejött a munkanéven Nemzet Védelmi Innovációs Labornak (NVIL) hívott szervezet is, amelynek a feladatai közé tartozik, hogy a civil és védelmi hasznosításban is alkalmazható fejlesztéseket összehangolja, mivel ezek az országban szétszórva és nem rendszerben készülnek.

Ugyan már az Európai Uniónak is van védelmi kutatási alapja, és az EU-s forrás 2 százalékára lehetnénk jogosultak, de a valós lehívási képesség 1 százalék alatti. Ehhez hasonlatosan a NATO-nak is van ilyen alapja, a DIANA, amelyben ugyancsak alulreprezentáltak vagyunk – mindössze két becsatornázott központunk van –, pedig a szervezet kihelyezett ülésének nemrég Budapest adott otthont.

Ugyanakkor a VIKI fejlesztései folyamatosak, 

Készülnek olyan hibrid meghajtású motorok is, amelyeket majd a Magyar Honvédség használhat, és fejlesztik az úgynevezett digitális katonát is, amely jórészt sok és legmodernebb szenzor használatát jelenti.

Balogh Péter zárásként elismételte, hogy megalakult az XR-koalíció is, amely hisz abban, hogy a képzésben, a rekreációban a Magyar Honvédségnek is főszerepe lehet.

Miben különbözik a magyar piac?

A konferencia programjában szerepelt a Hardvergyártók kerekasztala is, amelyen a Canon, a Dell, a HP és az IBM képviselői vitatták meg a szakági helyzetet.

Páder Péter, a HP Magyarország CEP-igazgatója szerint a Covid felerősített olyan folyamatokat, amelyekre addig csak vártak, és habár a pandémia csúcsán volt másfél éves csipszállítás, nemrég már 40 ezer számítógépet legyártottak 12 nap alatt. Rakoncza Zsolt, a Dell általános igazgatója kifejtette, hogy már a klienseszközökbe is beköltözött a mesterséges intelligencia, például konferenciákhoz szükséges HD-kamerák, illetve mikrofonok kezelésével, valamint a monitorok fényerő-szabályozásával.

Megváltozott az emberek igényszintje is a tekintetben, hogy mit várnak el egy mobileszköztől, ugyanakkor már világos, hogy nem lehet mindent felhőbe vinni. Ők

Szóba került az is, hogy a magyar piac eltér a környező országokétól, bizonyos szektorokban nálunk forráshiány van, márpedig ha nincs pénz, és nem is lesz, akkor semmit sem lehet elindítani – szögezte le Rehus Péter, az IBM Hungary országigazgatója.

Vaskalapos hozzáállás nyolctól négyig bent ültetni a dolgozókat

Rehus Péter, az IBM Hungary országigazgatója kitért arra, hogy ha megszületne a megegyezés az Európai Unióval, akkor az állami megrendelések szintje is visszaemelkedhetne a korábbi szintekre. Béke László, a Canon Hungária indirekt értékesítési igazgatója pedig ugyanígy lát visszarendeződést a mindennapi munkában is, egyetlen nagy kitétellel.

– mondta Béke László, majd ekként foglalta össze gyakorlatilag az egész napot: a fenntarthatóság olyan vonat, amire fel kell szállni.