Budapest–Belgrád vasútvonal: a szerb elnök váratlanul elárulta, mikor fejezhetik be a magyarok a beruházást

Legkésőbb 2026 nyarára elkészülhet a Budapest–Belgrád vasútvonal magyar szakasza – erről Aleksandar Vucic szerb elnök beszélt még október végén.

Akkor adták át a belgrádi központi vasúti pályaudvar (a köznyelvben Prokop) új komplexumát. Ez egyrészt Szerbia új közlekedési kapuja, másrészt talán a balkáni ország legfontosabb közlekedési beruházása.

Mit kell tudni a belgrádi vasúti pályaudvarról?

A Prokop központi eleme egy, az 1970-es évek óta zajló átfogó közlekedésfejlesztésnek. Ennek a célja, hogy 

• a Száva folyón átívelő új vasúti híd, 
• összesen 14 kilométer vasúti alagút, 
• valamint a legtöbb vasúti létesítmény földfelszín alá vitelével 

megteremtse a belgrádi vasúti rendszer átmenős jellegét. Ez azért is előnyös, mert jelentős területek szabadulnak fel a városfejlesztésre. Így jött létre például a Belgrade Waterfront is, amelynek 168 méteres új toronyépületét Orbán Viktor magyar kormányfő is felkereste a szeptemberi látogatásakor. Fontos azonban megjegyezni, hogy az új belgrádi központi pályaudvar teljes egészében még most sem készült el.

Ha magyar párhuzamot keresünk, az időbeliséget nézve ez a projekt a balkáni ország 4-es metrója. A magyar viszonyításnak már csak azért is van alapja, mert 2006-ban a magyar Trigránit nyerte el a kivitelezés jogát az új belgrádi vasútállomás befejezésére és a rá épülő kereskedelmi terület kialakítására. Mindez komoly értékű megbízás volt, hiszen már akkor 150-200 millió eurós költséget becsültek, az átadást pedig 2008 végére valószínűsítették. Ebből végül aztán nem lett semmi: a konkrét tervekről nem sikerült megállapodniuk a feleknek, így aztán 2008-ban a szerb vasút felmondta a megállapodást a Trigránittal, helyette pedig a korábban is az építkezésen dolgozó Energoprojektet bízták meg. Az építkezést végül a Railway City konzorciuma PPP-konstrukció keretében vitte végig. Az október végén átadott főépület nagyjából 14 hónap alatt készült el. Hogy mennyiből, az lényegében rejtély. Azt emlegetik, hogy 2014 óta 105 millió eurót költöttek rá, de hogy előtte mennyit, az nem ismert.

Akárhogy is, a Prokop a magyar vasúti infrastruktúra jövőbeni fejlesztése szempontjából közelítve is érdekes példa lehet. Egy átmenő pályaudvarról beszélünk, amely így teljesen máshogy szolgálja ki a vonatokat, mint a hazai nagy budapesti fejpályaudvarok. Aktuálisan naponta 300 szerelvény halad át rajta, jövőre azonban újabb vágányok építése következne, legalábbis a tervek szerint.

A komplexum aulájában, a jegypénztár és az információs pult mellett tucatnyi kereskedelmi egység kapott helyet, vendéglátóhelyek, de még gyógyszertár is. Az utasok tizenkét mozgólépcsőt és tíz liftet használhatnak.

Mikor készülhet el a Budapest–Belgrád vasútvonal a szerb elnök szerint?

Mindenesetre a Prokop ünnepélyes átadásán felszólalt a szerb elnök is. Vucic nemcsak önmagában a pályaudvarról beszélt, hanem annak jelentőségéről is. Ismertette, hogy a szerbek jelenleg is dolgoznak a mintegy 108 kilométer hosszúságú Újvidék–Szabadka vonalon, ahol akár 200 kilométer per óra sebességgel is haladhatnak majd a vonatok. Ezt a részt 2024 decemberéig fejezik be, akkortól Szabadkáig 1 óra 15 percre rövidül a menetidő. De azt is bejelentette, hogy a Vajdaság más részein is újra kell építeni a vasutat. Példaként a Pancsov–Nagybecskerek–Nagykikinda és Zombor vonalat említette.

A beszédben ekkor következett a Budapest–Belgrád vasútvonal felújítása szempontjából is releváns kitekintés. Ez a videóban 6 és 7 perc között hallható. (A szerb nyilatkozat lefordításáért köszönet Sz. Á.-nak és F. Á.-nak – a szerk.)

Vucic ugyanis azt mondja, hogy a 2024 legvégén lezáruló Újvidék–Szabadka vonalhoz képest egy, de legkésőbb másfél évvel, vagyis 2026 nyaráig „a magyar barátaink be fogják fejezni a saját vasúti szakaszukat Budapestig”. Ez tehát azt jelenti, hogy a Budapest–Belgrád magyar szakasza, a 150-es vonal teljes felújítása addigra véget érhet. Mindez pedig azt jelentené, hogy a szerb és a magyar főváros közötti távolság leküzdése 2 óra 40 perc alatt lehetséges lesz. És ez még nem minden, mert Vucic arról is beszél, hogy addigra a Budapest–Bécs vonatút csak 2 órát vesz majd igénybe, vagyis Belgrádból az osztrák fővárosba 5 óránál kevesebb időbe telne eljutni kötött pályán.

Hogyan áll a Budapest–Belgrád vasútvonal építése?

A Budapest–Belgrád vasútvonal magyar szakaszának befejezését 2025-re prognosztizálják. Ezzel nagyrészt összecseng a szerb elnök közlendője, ugyanakkor a végső dátumot már esetlegesen kitolta 2026 feléig. Erre hivatkozva még múlt pénteken érdeklődtünk az Építési és Közlekedési Minisztériumnál, hogyan látják most a beruházás elkészültének időpontját, azonban cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz. 

Ahhoz képest, hogy a nyilvánosság egy részében egy ideje masszívan tartja magát a projekt ellehetetlenülésének híre, az elmúlt hetekben több hivatalos, pozitív megerősítés is érkezett a fejlesztés fontosságáról. Először a szaktárca cáfolta világosan, hogy leállt volna a beruházás, csütörtökön pedig Font Sándor, a térség országgyűlési képviselője Csengődről közölt videót a kivitelezésről. Ebben kijelentette, hogy „a Budapest–Belgrád vasútvonal építése a tervezett ütem szerint halad”. Az állomás közelében jelenleg is gőzerővel zajlik az építkezés: már mindkét sínpárt lefektették, elkészült a gyalogosok számára a sínek alatti átjáró, a zajvédő falak oszlopait is telepítették, illetve állnak a felsővezeték oszlopai.