Még az október 23-i nemzeti ünnep előtt kelt a hónap legolvasottabb híre, miszerint az Indotek Group 47 százalékos részesedést szerzett az Auchan Magyarország Kft.-ben, sőt, teljes egészében megvásárolta a Ceetrus Hungary Kft.-t és az Nhood Services Hungary Kft.-t, amellyel kizárólagos tulajdonába kerülnek az Auchan-áruházak korzóin található üzlethelyiségek.
Az Indotek alapító-vezérigazgatója, egyben többségi tulajdonosa, Jellinek Dániel Magyarország hetedik leggazdagabb embere a 276 milliárd forintosra becsült vagyonával. Cége a szerződéskötés kapcsán érdeklődésünkre úgy nyilatkozott:
Az Auchan mindennapjaiban nem jelent változást a tranzakció, a vásárlók a továbbiakban is a megszokott kiszolgálást és minőséget várhatják az élelmiszerlánctól.
Az egész hónapot végigkövette az üzemanyagárak változása, kezdve rögtön azzal, hogy az Auchan bejelentette: 20 forinttal olcsóbban fogja árulni az üzemanyagát. Ehhez persze tartozott apró betűs rész, például, hogy a kampány csakis október első két hétvégéjére szólt, de mennyiségi limitet nem kötöttek ki. Ráadásul az Auchan már az akció előtt is alacsonyabb áron adta az üzemanyagot a szokásosnál: a bejelentéskor a 95-ös benzin 590, a dízel 663 forintba került az üzletláncnál, miközben a többi kúton 630, illetve 680 forint volt az átlagár.
A heti üzemanyagár-változások a hó elején még csökkenést mutattak: október 11-én például arról számolhattunk be, hogy egymásután harmadik héten lett olcsóbb a 95-ös benzin és a dízel is. A benzin legutóbb július végén volt ennyire olcsó, a dízel pedig az augusztus végi szintre korrigált: a benzin szeptember 27-hez képest összesen már bruttó 57 forinttal olcsóbb literenként, a dízelnél pedig bruttó 31 forintos áresés látszott.
Október közepére beállt az üzemanyagár a 95-ös benzin esetében a 603, a dízelében a 650 forintos literenkénti árra. A Holtankoljak azzal számolt, hogy az olaj árának emelkedése miatt a hazai üzemanyagárak is emelkednek majd, erre azonban alaposan rácáfoltak a magyar benzinkutak. Sőt, az előző héten olajpiaci szakértők is azt jósolták, hogy most az elmúlt hetek árcsökkenése jórészt el fog olvadni, és drágulás jön a töltőállomásokon. Ezzel szemben stagnáltak az árak, ami minden elemzőt meglepett.
Aztán viszont már elmozdultak az üzemanyagárak – de két irányba. Amíg a 95-ös benzin drágult öt forinttal, addig a dízel olcsóbb lett hárommal. A trendeket illetően a benzin esetében szeptember vége óta, egy hónapon át csökkent az ár, összesen bruttó 57 forinttal, ebből olvadt el öt forint. A dízelnél nem volt ennyire látványos és folyamatos az árcsökkenés, de a friss, háromforintos engedménnyel összességében már bruttó 34 forintos áresés állt be szeptember vége óta október utolsó hetére.
A hó legvégén pedig folytatódott az ellentétes irányú ármozgás: a benzin megint drágább lett két forinttal, a dízel olcsóbb nyolccal. Hogy mi magyarázza a benzin drágulását és a dízel árának mérséklődését, az soktényezős folyamat. Nagy súllyal esnek latba a nemzetközi piac fejleményei, kiemelten az olaj jegyzése és a finomított termékeknek az árai. Ugyancsak jelentős tétel a hazai szereplők által meghatározott nagy- és kiskereskedelmi árrés mértéke – lehet, hogy az ebben bekövetkezett változás magyarázza, miért vált el egymástól a magyar és a régiós üzemanyagárak alakulása az elmúlt hetekben.
Közel jár a befejezéshez Magyarország legnagyobb futó hídberuházása Paks és Kalocsa között, amely hetven kilométeres kerülőutat rövidít le. Az új Duna-híd a hazai Duna-szakasz huszadik hídjaként várhatóan 2024 nyarára készülhet el a Duna Aszfalt Zrt. kivitelezésében.
Hó közepi volt az egyik legfajsúlyosabb hír, miszerint Bulgária ezentúl megawattóránként 20 leva értékű energia-hozzájárulást szed a területére érkező és az azon áthaladó, orosz eredetű földgáz minden megawattórája után. A pluszteher hatalmas: magának a gáz árának a negyedét teszi ki, és persze Magyarországra döntően Bulgárián át érkezik az oroszországi földgáz. A magyar kormány kapcsolatba lépett a bolgár és a szerb vezetéssel – az utóbbi importőr és tranzitáló országként is érintett –, és lépéseket tett azért, hogy Bulgária ne alkalmazhasson olyan törvényeket, amelyek nehéz helyzetbe hoznák hazánkat. December végére azonban elhárult a veszély.
A szezonális hatás miatt is lecsökkent az Ausztriában dolgozó honfitársaink száma: az ősz elején 124 418 magyar állampolgár vállalt munkát az osztrák munkaerőpiacon. Magyarország adta a legtöbb dolgozót (a németek a másodikok, mintegy 123 ezres létszámmal) az osztrákoknak, de az is világosan látszik, hogy a magyar kolónia csökkent. Ehhez tartozik magyarázatként, hogy a külföldi munkavállalás időtartamát meghatározza az egyéni sorsok alakulása is, ugyanakkor egy másik tényezőt is mindenképpen érdemes kiemelni: ez pedig a nyári idénymunkák, illetve a turisztikai főszezon lecsengése. Tehát bőven benne van a pakliban, hogy a télen újra felpörög majd az ausztriai munkavállalás, kivált, mert van rá példa itthon, hogy ausztriai állásokra fejvadász cégek kifejezetten magyar munkaerőt toboroznak.
A hó végére pedig megérkezett a Központi Statisztikai Hivatal összegzése a hazai bérekről. Eszerint óriási a szakadék a budapesti és a vidéki fizetési rangsorban: míg a fővárosban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nettó átlagkeresete az év első hat hónapjában 453 379 forint volt, addig az ország egyik legszegényebb vármegyéjének számító Szabolcs Szatmár-Beregben mintegy 200 ezer forinttal kevesebbet, 262 438 forintot vihetett haza átlagosan egy munkavállaló.
További érdekes adat, hogy a bruttó és nettó átlagkeresetek 13,6 százalékkal múlták felül az egy évvel korábbi értéket, ami jócskán elmaradt az infláció mértékétől.
Abban viszont nincs változás, hogy vidéken továbbra is az iparosodott vármegyékben vihetik haza a legtöbbet a munkavállalók:
Ami a fővárosi fizetéseket illeti, ott már három ágazatban 500 ezer forint fölött van a nettó kereset:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.