Megérkezett a kormányzat válasza a német cégeknek: ne aggódjanak, Magyarország nyertese a válságnak

Körülbelül egy hónapja számoltunk be arról, hogy kemény üzenetet küldtek a magyarországi német cégek a magyar gazdaságnak. A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) nagy presztízsű konjunktúrafelmérésén ugyanis az itthoni németországi cégek (és magyarok is) kifejezetten pesszimistán nyilatkoztak a kilátásokról, és a 2008–2009-es válságot követően újabb mélypontról jelentettek.

A DUHIK most megtartotta a konjunktúrafórumát, amelyre meghívta a véleményüket kifejtő gazdasági szereplőket és a magyar kormányzatot is. Így először nyílt lehetőség arra, hogy nyilvános fórumon a gazdasági kormányzat reagáljon a magyarországi német cégek pesszimizmusára. Ezt terv szerint a legmagasabb szinten tette volna meg Varga Mihály pénzügyminiszter révén, azonban a tárcavezetőnek elhúzódott a külföldi útja, így őt Szőcs Gábor, makrogazdasági és európai ügyekért felelős helyettes államtitkár helyettesítette.

Magyarországon véget ért a recesszió

A helyettes államtitkár először arra hívta fel a figyelmet, hogy az idei harmadik negyedévben végre megérkezett a növekedési fordulat, negyedéves bázison 0,9 százalék bővülés következett be. Igaz, éves alapon még 0,4 százalékos mínusz látszik. 

Mindezt a KSH és a Pénzügyminisztérium saját adatai is alátámasztják. A szakpolitikus szerint a magyar gazdaság válságállónak bizonyult, a munkaerőpiac stabil, az infláció októberben végre bement 10 százalék alá. 

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a gazdaság felpörgetését a 2010-ben lefektetett alapok mellett a politikai stabilitás is támogatja, ami széles cselekvési politikai mozgásteret ad a kormányzatnak. Ezt pedig arra használták fel, hogy a háború és energiaválság idején a gazdaságvédelemre tudjanak összpontosítani.

Elismerte, hogy a folyamatok megviselték a magyar gazdaságot, de felhívta rá a figyelmet, hogy a nemzeti össztermék jelenleg 5,3 százalékkal magasabb, mint a pandémia előtti utolsó negyedévben volt. Ez már csak azért is örömteli, mert ugyanebben az időszakban az EU átlagos növekedése 3,4 százalékot ért el. „Van tehát mire alapozni a jövőt” – fogalmazott.

Németország a legfontosabb partnere Magyarországnak 

Már csak azért is, mert a magyar kormány mellett több nemzetközi szervezet is optimista a magyar gazdaságról: az Európai Bizottság és az EBRD is kiemelkedő növekedési időszakot prognosztizál, a nemzetközi hitelminősítők pedig a hazai bankrendszert és a munkaerőpiacot is értékelték, illetve megállapították, hogy a 27 százalékos beruházási ráta még mindig a legmagasabb az Európai Unióban.

Szőcs Gábor kitért a német–magyar gazdasági kapcsolatokra is. Németország 2022-ben Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere volt, 67,7 milliárd eurós áruforgalom teljesült, ami a teljes magyar külkereskedelem 23 százaléka. Mindez ráadásul 13 százalékos növekedést mutat 2021-hez viszonyítva. A befektetések terén is Németország a legfontosabb partner. Két éve 18,2 milliárd eurónyi beruházás jött létre, ami a teljes hazai FDI (külföldi működőtőke beáramlás) 20 százaléka volt. Ismertette, hogy 2014 és 2023 első féléve között összesen 187 német projektben született megállapodás, amelyek 37 ezer munkahelyet teremtettek.

– emelte ki a helyettes államtitkár.

Újraindítják a magyar gazdaságot

A szakpolitikus úgy fogalmazott, hogy a 2024-es év a gazdaság újraindításáról fog szólni. Ennek követelménye a feszes költségvetés, az átalakuló világgazdaság lekövetése és munakerőpiac lehetőségek kihasználása. Előbbi a kormány feladata, utóbbiban viszont a vállalatokra is számítanak.

A kabinet eltökélt célja, hogy javítsa az egyensúlyi mutatókat. Jövőre

• a hiány 2,9 százalék,
• az infláció 6 százalék,
• az államadósság szintje pedig 66,7 százalék lehet.

De már idén is lemegy 70 százalék alá. Az eredményeket a piac is értékeli, hiszen 2015-től már hétszer minősítették fel a gazdaságot és a válságokban is befektetésre ajánlják. Az országkockázati felár pedig meredeken csökken. A beruházások ösztönzése is cél, ahogy a logisztika, a digitalizáció és az adórendszer fejlesztése is.

Ígérik: Magyarország a nyertese a válságnak

Szőcs Gábor végezetül arra is kitért, hogy Magyarország a már meglévő, illetve a még folyamatban lévő beruházásoknak köszönhetően az egyik nagy nyertese lesz a világban és a régióban zajló ipari átalakulásoknak. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a munkaerőpiacon eddig megfigyelhető extenzív növekedés egyre korlátozottabb: 4,7 millión dolgoznak aktívan, a munkanélküliség 4 százalék körül mozog. Éppen ezért most intenzív növekedés következik, vagyis a kutatás és a fejlesztés kap nagyobb szerepet, hogy minél nagyobb legyen a hozzáadott érték.

Ehhez rendelkezésre állnak a legmagasabb színvonalon képzett pályakezdők. A tervek szerint egyre szélesedik majd a high tech szegmense, ebben pedig a kormányzat szintén számít a német vállalatokra.