késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Mennyire felelősek az állatok az üvegházhatású gázok kibocsátásáért?
Az üvegházhatású gázok (ÜHG) globális kibocsátásának megközelítőleg hetedéért az állattenyésztés felelős, amely főként az emésztésből eredő gázokból, a trágyakezelésből, a takarmánytermésből és az energiafogyasztásból ered.
Fotó: Horváth Balázs / Vas Népe
A mezőgazdaság fenntartható működésének egyik alapja az ÜHG csökkentése, ehhez azonban ismerni kell az adott gazdaság kibocsátását.
Háromszor többen az országos átlagnál
A KSH 2023-as felmérésének előzetes adatai szerint Magyarországon az összes mezőgazdasági vállalkozásokon belül az állattenyésztők aránya 14 százalékot tesz ki. A K&H agár-hitelportfólióban ez az arány az országos átlagnál jóval magasabb, 43 százalék.
Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) 2013-as, legszélesebb körben alkalmazott becslése szerint az állattenyésztés felelős az ÜHG globális kibocsátásának 14,5 százalékáért.
Ennek legnagyobb részét a metán teszi ki (44 százalék), a fennmaradó rész szinte egyenlő arányban oszlik meg a dinitrogén-oxid és a szén-dioxid között (29 és 27 százalék). Ahhoz, hogy csökkenteni lehessen egy adott gazdaság karbonlábnyomát, első lépésként a pontos számokkal kell tisztában lenni.
Segíthet a nyersfehérje-bevitel optimalizálása
„Tapasztalataink szerint ez az adatalapú megközelítés még hiányzik a hazai gyakorlatból, ezért kibővítettük az ingyenesen elérhető agrár-szén-dioxid- kalkulátorunkat, hogy az állattenyésztőknek is jó kiindulási alapot tudjunk biztosítani a számszerűsítéshez” – hangsúlyozta Demeter Zoltán, a Euromoney-tól Az év fenntarthatósági bankja Magyarország 2023 díját elnyert K&H agrárüzletágának vezetője.
Fotó: Kallus György / Világgazdaság
Az állattenyésztés ÜHG kibocsátásának nagy része négy fő kategóriába sorolható: emésztés, trágyakezelés, takarmánytermelés és energiafogyasztás.
A kulcs az alkalmazkodáson van, a pontos számok ismeretében pedig már célzottan el lehet indulni a csökkentés útján.
„Ebben segíthet például a takarmányozási oldalról a nyersfehérje bevitelének optimalizálása, a szervestrágya-, hígtrágya-tárolók befedése, esetleg a trágya biogázüzemben való hasznosítása. Emellett pedig a megfelelő genetika megválasztása, illetve az erre irányuló k+f tevékenység is nagymértékben hozzájárulhat a kibocsátás csökkentéséhez” – fűzte hozzá a szakértő.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.