Átfogó versenyképességi reformokat sürgetett a Költségvetési Tanács (KT) mai ülésén, amelyen értékelte a magyar reálgazdasági folyamatokat, továbbá egy hároméves kitekintő elemzést is készített.
A KT szerint a gazdaság 2023 második fél évében tapasztalt, még mindig csak enyhe növekedése alapján a konvergenciaprogram által feltételezett
4 százalékos 2024. évi növekedés csak nagyon kedvező feltételek esetén lesz elérhető,
reálisabb a 3 százalék körüli GDP-bővülés. A fogyasztás és a beruházások teljes helyreállását követően azonban a gazdasági növekedés ismét elérheti a koronavírus-járványt megelőző évek átlagát, így az 2025-ben 3,5–4,5, 2026-ban 3,0–4,0 százalékos lehet. Ez valamelyest mérsékeltebb prognózis a konvergenciaprogram által feltételezett 4,3, illetve 4,5 százalékos növekedéshez képest, amit a belső keresleti tételek indokolnak.
Annak érdekében, hogy tartósan 4 százalék felett alakuljon a GDP bővülése, az egyensúlyok helyreállítása mellett átfogó versenyképességi reformokra is szükség van, amelyek megkönnyítik a termelékenységen alapuló intenzív gazdasági modellre való átállást
– hangsúlyozza a háromtagú testület, hozzátéve, hogy az előző évtized legfontosabb gazdasági tényezői mennyiségben csak mérsékelten növelhetők tovább, így azok minőségét kell javítani a felzárkózás folytatásához.
Az államadósság-mutató a 2020. év végi 79,3 százalékról 2021. év végére 76,7 százalékra, majd 2022. végére 73,9 százalékra csökkent, és a mérséklődés az eddig rendelkezésre álló adatok alapján 2023-ban is folytatódott. E javulás annak ellenére történt, hogy az államadósság összege emelkedett, ugyanis a nominális GDP növekedése ezt jelentősen meghaladta. Ugyanakkor szerintük a nominális GDP dinamikus növekedése egyre nagyobb mértékben az áremelkedések következménye volt.
Ezzel szemben az államadósság átlagos kamatlába 2024-ben még emelkedik, majd 2025-ben és 2026-ban is magas szinten marad, ami az államadósság-mutató számlálóját növeli. Ebből következően az államadósság implicit kamatlába a következő három évben meghaladja a GDP-deflátor értékét, azaz minden más tényezőtől (mindenekelőtt a költségvetés elsődleges egyenlegétől és a reálgazdasági növekedéstől) eltekintve az államadósság-mutató számlálója gyorsabban nő, mint a nevezője.
Ebből adódóan az államadósság-szabály csak akkor teljesül, ha a GDP volumene gyorsabban nő, mint amilyen mértékben az államadósság a kormányzati szektor hiányából és a devizaadósság átértékelődéséből következően emelkedik. Következésképpen az államadósság-szabály teljesüléséhez jelentős reál GDP-növekedésre és/vagy a kormányzati szektor GDP-arányos hiányának számottevő csökkentésére van szükség.
Arra is rámutatnak, hogy 2020-ban a kormányzati szektor kamatkiadásai a GDP 2,3 százalékát tették ki. Ez az arány a konvergenciaprogram szerint 2024-re 4,1 százalékra emelkedik, és 2026-ra is csak 3,4 százalékra mérséklődik.
Így a 2024-re tervezett 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycél eléréséhez a GDP 1,2 százalékának megfelelő, a 2026-ra tervezett 1,4 százalékos hiánycél eléréséhez a GDP 2,0 százalékát elérő elsődleges többletre van szükség.
A 2023. évi várható teljesülés alapján a kamatkiadások a GDP arányában még magasabbak lesznek, mint 2022-ben.
A tanács szerint a kormányzati szektor tervezettnél nagyobb hiányát – néhány egyszeri kiadási tétel mellett – elsősorban a bevételek elmaradása és a kamatkiadások vártnál nagyobb emelkedése okozza. Az adóbevételek esetében ez azt jelenti, hogy a 2024. évi adóbevételek bázisa is lecsökkent, azaz a 2023. évi elmaradás a következő évek bevételeire is mérséklőleg hathat, amely – mint fogalmaznak – különösen jelentős kockázatot jelent a 2024. évi – és a későbbi évekre tervezett – költségvetési célok teljesülése szempontjából.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.