Ekkora a baj? Versenyképességi reformokat sürget a Költségvetési Tanács

Átfogó versenyképességi reformokat sürgetett a Költségvetési Tanács (KT) mai ülésén, amelyen értékelte a magyar reálgazdasági folyamatokat, továbbá egy hároméves kitekintő elemzést is készített.

A KT szerint a gazdaság 2023 második fél évében tapasztalt, még mindig csak enyhe növekedése alapján a konvergenciaprogram által feltételezett

reálisabb a 3 százalék körüli GDP-bővülés. A fogyasztás és a beruházások teljes helyreállását követően azonban a gazdasági növekedés ismét elérheti a koronavírus-járványt megelőző évek átlagát, így az 2025-ben 3,5–4,5, 2026-ban 3,0–4,0 százalékos lehet. Ez valamelyest mérsékeltebb prognózis a konvergenciaprogram által feltételezett 4,3, illetve 4,5 százalékos növekedéshez képest, amit a belső keresleti tételek indokolnak. 

– hangsúlyozza a háromtagú testület, hozzátéve, hogy az előző évtized legfontosabb gazdasági tényezői mennyiségben csak mérsékelten növelhetők tovább, így azok minőségét kell javítani a felzárkózás folytatásához. 

Az államadósság-szabály teljesítése 2024-től új kihívásokat jelent

Az államadósság-mutató a 2020. év végi 79,3 százalékról 2021. év végére 76,7 százalékra, majd 2022. végére 73,9 százalékra csökkent, és a mérséklődés az eddig rendelkezésre álló adatok alapján 2023-ban is folytatódott. E javulás annak ellenére történt, hogy az államadósság összege emelkedett, ugyanis a nominális GDP növekedése ezt jelentősen meghaladta. Ugyanakkor szerintük a nominális GDP dinamikus növekedése egyre nagyobb mértékben az áremelkedések következménye volt. 

Ezzel szemben az államadósság átlagos kamatlába 2024-ben még emelkedik, majd 2025-ben és 2026-ban is magas szinten marad, ami az államadósság-mutató számlálóját növeli. Ebből következően az államadósság implicit kamatlába a következő három évben meghaladja a GDP-deflátor értékét, azaz minden más tényezőtől (mindenekelőtt a költségvetés elsődleges egyenlegétől és a reálgazdasági növekedéstől) eltekintve az államadósság-mutató számlálója gyorsabban nő, mint a nevezője.

Ebből adódóan az államadósság-szabály csak akkor teljesül, ha a GDP volumene gyorsabban nő, mint amilyen mértékben az államadósság a kormányzati szektor hiányából és a devizaadósság átértékelődéséből következően emelkedik. Következésképpen az államadósság-szabály teljesüléséhez jelentős reál GDP-növekedésre és/vagy a kormányzati szektor GDP-arányos hiányának számottevő csökkentésére van szükség.

A kormányzati szektor hiányának csökkentéséhez az elsődleges egyenleg jelentős javulására, pozitív elsődleges egyenlegre van szükség

Arra is rámutatnak, hogy 2020-ban a kormányzati szektor kamatkiadásai a GDP 2,3 százalékát tették ki. Ez az arány a konvergenciaprogram szerint 2024-re 4,1 százalékra emelkedik, és 2026-ra is csak 3,4 százalékra mérséklődik. 

A 2023. évi várható teljesülés alapján a kamatkiadások a GDP arányában még magasabbak lesznek, mint 2022-ben.

A 2023. évi költségvetési folyamatok lényegesen kedvezőtlenebbek a konvergenciaprogramban feltételezetthez képest

A tanács szerint a kormányzati szektor tervezettnél nagyobb hiányát – néhány egyszeri kiadási tétel mellett – elsősorban a bevételek elmaradása és a kamatkiadások vártnál nagyobb emelkedése okozza. Az adóbevételek esetében ez azt jelenti, hogy a 2024. évi adóbevételek bázisa is lecsökkent, azaz a 2023. évi elmaradás a következő évek bevételeire is mérséklőleg hathat, amely – mint fogalmaznak – különösen jelentős kockázatot jelent a 2024. évi – és a későbbi évekre tervezett – költségvetési célok teljesülése szempontjából.