Ki lehet jelenteni, hogy megtörtént a fogyasztási fordulat? A GKI bizalmi indexe januárban kétéves csúcsára emelkedett.
A novemberi kiskereskedelmi adatok alapján már láthatók a fordulat első jelei, ami elsősorban a nem élelmiszer- és az üzemanyag-forgalom havi alapú növekedésének köszönhető. A nem élelmiszerszegmensen belül az előző hónaphoz képest jelentősen bővült a ruházati boltok, valamint a bútor-, műszakicikk-üzletek forgalma, az utóbbi feltehetően összefügg a lakáspiacon megkezdődött élénküléssel is, mivel a tavalyi év utolsó hónapjaiban mind a lakáspiaci tranzakciók, mind a lakáshitel-kihelyezések, mind az építési engedélyek javulást mutattak.
Reményeink szerint az infláció további mérséklődésével, egyes termékek árcsökkenésével és az egyre táguló reálbér-növekedés hatására a következő hónapokban megerősítést nyer, hogy valóban elindulhatott a trendforduló.
Ezt a decemberre előrehozott minimálbér- és bérminimum-emelések, valamint a széles körű, két számjegyű bérmegállapodások, nem utolsósorban a pedagógusbérek kiemelkedő növekedése is támogathatja. A javuló körülményeket tükrözik a fogyasztói felmérések is, ami arra utal, hogy az óvatossági motívum is elkezdhet enyhülni, szintén támaszt adva a fogyasztási fordulatnak, illetve a gazdasági növekedés helyreállításának.
A többi konjunktúramutató is alátámasztja a lakossági optimizmust?
A Századvég és a Nézőpont Intézet egymástól független, és némileg eltérő kérdéseket tartalmazó felmérései is megerősítik, hogy javul a fogyasztói bizalom,
amely már közelíti a háború kitörése előtti szinteket.
A Századvég kutatása szerint markánsan javult az inflációs folyamatok megítélése, a gazdasági környezeté, valamint az anyagi helyzeté. Kedvező, hogy érdemben javultak az előretekintő kérdésekre adott válaszok. A Nézőpont Intézet Fogyasztói Barométer kutatása szerint szeptemberről decemberre nőtt a háztartások átlagos jövedelme, és 21 százalékról 51 százalékra ugrott azon háztartások aránya, amelyek növekvő jövedelemre számítanak.
Ugyanakkor jócskán megnövelték megtakarításaikat, illetve csökkentették a megtakarításaikból felhasznált összeget, ami a továbbra is jelen levő óvatossági motívumra utal, bőven van tehát mozgástér a fogyasztás növelésére, és tennivaló az óvatos magatartás enyhítésére.
Minek köszönhető ez a hirtelen javulás (a GKI szerint a felmérések kezdete óta nem történt ekkora), ez folytatódhat a jövőben is?
Számottevően javult a lakosság elmúlt 12 hónapban tapasztalt pénzügyi helyzete, a következő 12 hónapra vonatkozó pénzügyi kilátásai, jóval kedvezőbben látják az ország következő 12 havi gazdasági helyzetét, valamint a nagy értékű fogyasztási cikkekre elkölthető saját forrást. Mindebben pedig az eredményes és hatékony kormányzati intézkedéseknek is szerepük volt, gondolhatunk akár az online árfigyelőre vagy éppen a kötelező akciózásra.
A javuló válaszok ugyanis egyértelműen összefüggésben lehetnek az infláció érzékelhető enyhülésével, sőt egyes termékek esetén árcsökkenésével, az előrehozott minimálbér-emelésekkel, a széles körű, két számjegyű bérmegállapodásokkal, valamint a kiemelkedő mértékű pedagógusbér-emeléssel. Mivel az infláció alul-, a bérnövekedés üteme ezzel szemben felülmúlhatja a várakozásokat, a reálbérek idei növekedése pozitív meglepetést okozhat, ami tovább javíthatja a fogyasztói bizalmat.
A tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet mikor állhat helyre?
A helyreállásnak már látszanak az első jelei, azonban tetemes mértékű visszaesést kell ledolgozni. A reálbérek idei érezhető mértékű javulásával és a fogyasztói bizalom erősödésével azonban folytatódhat, sőt akár kissé gyorsulhat is a helyreállás, amihez a háztartások pénzügyi vagyonának elmúlt év során látott növekedése is támaszt adhat. Mivel egyes nagy értékű fogyasztási cikkek vásárlása többségében hitellel történik, az idén várható érdemi kamatcsökkentések is hozzájárulhatnak a helyreállás fokozódásához.
Mikor jelenhet meg a kiskereskedelmi, ipari és építőipari adatokban a fogyasztói bizalom javulása?
Először a kiskereskedelemben jelenik meg a fogyasztói bizalom javulása, aminek az első jelei már látszanak. Az ipari termelés komplexebb, mivel az ipar beruházási javakat is termel, valamint külpiacokra is szállít. A fogyasztás, a belső kereslet javulása, a kormány célzott kamattámogatásai, a várható kamatcsökkentések a beruházási fordulatot támogatják, azonban a beruházások kivitelezése időigényesebb folyamat.
A főbb exportpiacaink gyengélkednek, így rövid távon az új exportkapacitások üzembe helyezésétől várható a piaci részesedésünk növekedése, középtávon a főbb exportpiacainkon is javulás várható a reálbérek – a hazainál kisebb mértékű – fordulatával, és az európai, valamint amerikai jegybankok várható kamatcsökkentéseinek hatására.
A hazai kamatok csökkentésével és az önkéntes kamatplafon bevezetésével már látszanak a fordulat jelei a lakáspiacon is, mind a hitelkihelyezések, mind a lakás adás-vételek, mind az építési engedélyek élénkültek a tavalyi első fél évben látott mélypontokhoz képest.
Ez a folyamat tovább erősödhet az önkéntes kamatplafon idei év eleji, további mérséklésével, a piaci kamatok csökkenésével, a bankok közötti verseny fokozódásával.
A reálbérek növekedési fordulata és a fogyasztói bizalom javulása szintén támogatja a lakásépítéseket. A lakásépítések azonban az építőipar szűk 20 százalékát teszik ki, így a versenyszféra, az ingatlanfejlesztők építkezéseinek élénkülése is szükséges. Ehhez szintén a kamatok csökkentése, a fogyasztói után az üzleti bizalom javulása adhat támaszt. Az uniós források lehívása pedig közvetlenül és közvetve hozzájárulhat az építőipari fordulathoz.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.