Hiába nem ér semmit az 5 forintos, mégis megtartja az MNB – erre hivatkozik a jegybank

„Mivel az 5 forintosok aktívan részt vesznek a készpénzforgalomban, és nem figyelhető meg a forgalomból történő kicsapódásuk, ahogy ez az 1 és 2 forintosok bevonása előtt történt, ezért jelenleg nincs napirenden az 5 forintosok bevonása” – ezt válaszolta a Világgazdaság megkeresésére a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kommunikációs osztálya, miután azt szerettük volna megtudni, hogy az elmúlt évek kiugró inflációja és a készpénzhasználat fokozatos visszaszorulását követően felmerült-e a jegybanknak a legkisebb pénzforgalmi értékkel bíró érme kivonása a készpénzforgalomból.

Válaszukban arra hívták fel a figyelmet, hogy egy ilyen döntés meghozatalakor arra is figyelni kell, hogy nemcsak a gyártásnak és a logisztikának, hanem a bevonást követő visszagyűjtésének költségei is nagyon jelentősek.

– magyarázta az MNB.

Emellett – teszik hozzá – fémből készült érmék jól bírják a használat során jelentkező „megpróbáltatásokat”, ezért elhasználódásukkal és emiatti selejtezésükkel, pótlásukkal alig kell számolni, akár több évtizedet is zavartalanul eltölthetnek a készpénzforgalomban. Ami az inflációt illeti, szerintük a jelenléte önmagában nem teszi szükségszerűvé a bankjegy és érme címletstruktúrába történő kibocsátói beavatkozást. Az elmúlt években egyébként az 5 forintosok aránya a forgalomban lévő érmék összetételében nem változott, több mint egy évtizede stabilan 33 százalék körüli.

Közel 1200 forint egy kiló, miközben a sárgaréz 1500 forintba kerül

Legutóbb 2022 augusztusában, az inflációs sokk kezdetkor Balassa Péter jobbikos országgyűlési képviselő a próbálta megtudni Matolcsy Györgytől, hogy mit tervez a jegybank az 5 forintosokkal, miután az azt alkotó sárgaréz kilója megdrágult. Mivel a 75 százalékban rézből, 4 százalékban nikkelből és 21 százalékban cinkből érme 4,2 gramm súlyú, így összesen 238 darab alkot egy kilót, ami 1190 forint pénzforgalmi értéknek felel meg. Csakhogy már két éve is 1500 forint volt a sárgaréz kilója.

Ahogy mostani válaszában a jegybank, Matolcsy is hangsúlyozta akkor, hogy más szempontokat is figyelembe kell venni egy címlet kivonásánál, nem csak az alapanyagköltséget, és a fémárak aktuális állását, ugyanakkor az elnök elismerte, hogy tényleg többet ér egy 5 forintos érme előállítása, mint magas a pénzforgalmi értéke.

Hat-hét forintba kerülhet, de lesz -e nagyobb címlet a 20 ezer forintosnál?

„Ez részben politikai kérdés, az, hogy valamit kivezetnek, azzal együtt jár az is, hogy valamit be kell vezetni a készpénzforgalomba” – mondta a Világgazdaságnak Torbágyi László numizmatikus, aki szerint régóta beszélik, hogy bevezetik az 50 ezer forintos címletet, amivel párhuzamosan pedig az 5 forintos pedig kivezetik, de mindkettőnek csekély esélyt adott.

Arra a kérdésre pedig, hogy emiatt esetleg megéri valakinek összegyűjteni az 5 forintosokat és beolvasztatnia, azt mondta, nagy mennyiségben hozzájutni nagyon nehéz, macerás dolog, de kivételes esetekben akár lehetséges. 

A jegybank azon kérdésünkre, hogy esetleg a 20 ezer forintosnál nagyobb címletet terveznek-e bevezetni, azt válaszolták, hogy „az MNB hatályos készpénz-stratégiájában a jelenlegi címletstruktúra megtartásáról döntött a Monetáris Tanács, új bankjegy-vagy érmecímletek bevezetése vagy bevonása nincs napirenden.”