BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
20200502 Budapest Pénzügyminisztérium épületfotóFotó: Kallus György  LUS  Világgazdaság  VG

Kiderült, hogy miért szállt el a hiány tavaly – íme a harmadik negyedév adatai

A kormányzati szektor GDP-arányos hiánya 3,7 százalékos volt a harmadik negyedévben és 5,4 százalékot ért el az első három negyedévben. Az éves deficit mértéke várhatóan némileg meghaladja az 5,2 százalékra módosított tavalyi hiánycélt, 5,9 százalék lehet a Pénzügyminisztérium adatai szerint.

Nem véletlenül emelte meg a kormány szeptemberben a hiánycélt a költségvetési törvényben rögzített 3,9 százalékról 5,2 százalékra. A Központi Statisztikai Hivatal most közzétett előzetes adatai szerint a kormányzati szektor hiánya már az első háromnegyed év végén GDP-arányosan 5,4 százalékot tett ki, ami 1363 milliárd forinttal, GDP-arányosan 2,1 százalékponttal lett kedvezőtlenebb az előző év azonos időszakához képest.

20200502 Budapest Pénzügyminisztérium épületfotóFotó: Kallus György  LUS  Világgazdaság  VG
Fotó: Kallus György/Világgazdaság

A harmadik negyedévben 3,7 százalékos volt a kormányzati szektor hiánya, ami 264 milliárd forinttal, 2 százalékponttal lett kedvezőbb az egy évvel korábbihoz viszonyítva. 

A kormányzati szektor bevétele 23 027 milliárd, míg kiadása 26 024 milliárd forint volt a három negyedév alatt, amivel 2997 milliárd forintot tett ki a deficit.

Bár a decemberi adatokat még nem tette közzé a Pénzügyminisztérium, november végén 4000 milliárd forint fölött volt a hiány mértéke, talán ennek is köszönhető a kormány a középtávú előrejelzésében végül 5,9 százalékra becsülte az éves deficit mértékét, amin legfeljebb kozmetikázni tudott az év utolsó napjaiban megérkező 300 milliárd forintos uniós előleg. Valószínűleg az államadóssággal így sem lesz gond, amely GDP-arányosan 70 százalék alatt lehetett 2023-ban.

Így alakultak a bevételek és a kiadások az első három negyedévben

A bevételek ez idő alatt 2467 milliárd forinttal, 12 százalékkal nőttek. 

A legnagyobb értékkel, 1107 milliárd forinttal, 12,8 százalékkal a termelésiadó-bevételek bővültek, ezen belül jelentős volt a különadókból és a helyi iparűzési adóból származó bevételek növekedése. 

A jövedelemadó-bevételek 647 milliárd forinttal, 19,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A társadalombiztosítási hozzájárulások 697 milliárd forinttal, 14,8 százalékkal lettek magasabbak. Az egyéb bevételeknél minimális a változás, 18 milliárd forinttal, 0,5 százalékkal növekedtek.

A kiadások 3829 milliárd forinttal, 17, 3 százalékkal emelkedtek. A bővülés a kifizetett munkavállalói jövedelem esetében 231 milliárd forint (4,6 százalék) volt. A pénzbeni társadalmi juttatásokat illetően 1000 milliárd forint (19,9 százalék) volt a növekedés, ezen belül a nyugellátásra kifizetett összegek 784 milliárd forinttal, 22,3 százalékkal emelkedtek. A folyó termelőfelhasználás 516 milliárd forinttal, 13,7 százalékkal, a kamatkiadások pedig 2469 milliárd forintra, a kétszeresükre nőttek. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 190 milliárd forinttal, 8,4 százalékkal csökkent. A kormányzati szektor egyéb kiadásai 1044 milliárd forinttal, 21,4 százalékkal lettek magasabbak.

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.