Megvágta a növekedési és inflációs várakozását a kormány az ünnepek alatt

Általában az év utolsó napjaiban teszi közzé a kormány a középtávú makrogazdasági és költségvetési előrejelzését, amelyből megismerhető a kabinet éppen aktuális gazdasági várakozása. Idén a dokumentum több szempontból is érdekes, hiszen az államháztartás decemberi adatait már ismerhetik a Pénzügyminisztériumban (PM), tehát az abban szereplő deficit valószínűleg nagyjából valóságos képet ad tényleges hiányról. Másrészről a növekedés és a reálbérek tekintetében eddig bizonytalan kép is tisztulhat. Bár hangsúlyozzuk, hogy később még a PM és az Központi Statisztikai Hivatal módosíthatja az adatokat, de a kormány által a napokban közzétett dokumentumban szereplő számok jó eséllyel közel lesznek a valósághoz:

Nagy meglepetés senki sem érhetett, mindkét adatról előzetesen sejteni lehetett, hogy nem sikerül a kormány eredeti vállalása. A költségvetést 3,9 százalékkal tervezték, amit aztán az áfabevételek óriási, ezermilliárdos elmaradása miatt szeptemberben 5,2 százalékra módosítottak, ugyanakkor Varga Mihály pénzügyminiszter a Világgazdaságnak egy sajtóeseményen már akkor jelezte, hogy mivel próbálják megtalálni a növekedés és a hiány lefaragása közötti egyensúlyi pontot, ezért nem nyúlnak bele a költségvetési folyamatokba. Novemberben már 4000 milliárd fölött állt a hiány, ezért egyedül abban lehetett bízni, hogy a 300 milliárdos uniós előleg, amely decemberben érkezett meg a költségvetésbe, majd megmenti, azonban Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács leköszönő elnöke így sem tartotta reálisnak az 5,2 százalékos hiánycél elérését, és a megemelését maga is elengedhetetlennek tartotta.

Ami pedig a növekedést illeti, már augusztusban, a második negyedéves GDP-adatok után jól látszott, hogy nem tudja tartani a kormány 1,5 százalékos tervet, lényegében akkor már el is engedte. Bár Orbán Viktor miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy a kormányban is vita volt arról, hogy nulla felett vagy alatt lesz a növekedés, a Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők is 0,5-0,6 százalékos visszaesést jósoltak, amit az azóta beérkező termelési adatok is alátámasztottak. A pontos adatokat csak február 14-én teszi közzé a KSH, akkor tudhatjuk meg, hogy tényleg recesszióban töltötte-e 2023-at a magyar gazdaság.

A gazdaság problémáiban leginkább a magas infláció játszotta a fő szerepet tavaly. Itt a kormány 17,6 százalékos fogyasztói áremelkedéssel számol, ami valószínűleg nagyon közel lesz a tényadathoz, tekintve, hogy a jegybank decemberi inflációs jelentésében is 17,6-17,7 százalékra lőtte be a mértékét. Mivel a bruttó bérek 14,5 százalékkal nőttek tavaly, ez azt is jelenti, hogy a fizetések vásárlóereje ekkora infláció mellett 3,3 százalékkal mérséklődhetett.

Lassabb növekedés és alacsonyabb infláció 2024-ben

Úgy tűnik, hogy a kormány követte a várakozások alakulásában a jegybankot, amely legutóbbi, decemberi inflációs jelentésében 2024-re a korábbinál kisebb, 2,5–3,5 százalék közötti GDP-bővüléssel számolt.

Hogy ez összefüggésben van-e a túlzottan óvatos fogyasztói magatartással, amely a magasabb megtakarítási rátában és a visszafogott keresletben ölt testet, nem tudni, mindenesetre mindkét intézmény 2025-re várja a magasabb növekedést, nem függetlenül az akkor termelésbe bekapcsolódó feldolgozóipari kapacitásoktól.

Nagy kérdés ezzel együtt az infláció idei alakulása, amely decemberben 6 százalék alá is csökkenhetett, ennek pedig leginkább a nyugdíjaknál és a béreknél lesz jelentősége, amelyek reálértéken is erősödhetnek. A tavalyi 3,3 százalék reálbércsökkenés után idén 4,6 százalékkal nőhet a fizetések vásárlóereje.