A saját ingatlan a legfontosabb vagyontárgy Magyarországon
A háztartások pénzügyi adatai címmel jelentetett meg elemző tanulmányt a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amely az európai országok háztartási szektorának vagyoni helyzetét hasonlítja össze a háztartási vagyonfelmérések alapján. A kiadványból kiderül, hogy vagyoni helyzetüket tekintve a kelet-közép-európai országoknak még nem sikerült felzárkózniuk a nyugat-európai országokhoz, azonban a háztartási vagyon gyarapodása számottevő, és a szektoron belüli különbségek mérsékeltek maradtak.
A háztartások pénzügyi adatai című statisztikai kiadvány a 2017-ben megjelent A háztartási szektor pénzügyi megtakarításai mikro- és makrostatisztikai adatok alapján című kötet folytatása. Az előző kiadványhoz még csupán az első, 2014. évi felmérés adatai álltak rendelkezésre, a bemutatott jelenlegi összegzésben viszont a 2017. és a 2020. évi felmérés eredményei is megjelennek.
Az európai országok háztartási szektorának vagyoni, illetve jövedelmi helyzetét összehasonlítva a nemzeti számlák adatai alapján feltűnik, hogy a vagyoni különbségek az országok között sokkal nagyobbak, mint a jövedelmi különbségek. Nagyon különböző a szektor vagyonának összetétele is az egyes országokban, és nincs egységes recept arra vonatkozóan, hogy mitől nagy vagy kicsi a háztartások vagyona. Egyes fejlett országokban a pénzügyi eszközök magas értéke teszi naggyá a vagyont, más országokban viszont a nem pénzügyi eszközök értéke kiemelkedő.
A nagy lakossági pénzügyieszköz-állománnyal rendelkező országokban a biztosítási és nyugdíjtartalékok, illetve a részvény típusú befektetések értéke magas.
Magyarországon minden szempontból kiegyensúlyozott a lakosság vagyonának összetétele. A vagyon mintegy 60 százalékát a nem pénzügyi eszközök adják.
A pénzügyi eszközök közül európai viszonylatban kiemelkedő a készpénz és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (főként állampapírok) tartása, de a befektetési jegyek és a részesedések értéke is jelentős. Magyarország a háztartások GDP-arányos bruttó vagyonát tekintve az európai országok középső és alsó harmadának a határán helyezkedik el, ugyanakkor a háztartások tartozásai a legkisebbek között vannak Európában.
A kelet-európai országokban a lakosság GDP-arányos vagyona jellemzően kisebb (160–350 százalék), mint a nyugat-európai országokban (400–700 százalék), ugyanakkor nagyobb a saját tulajdonú lakásban lakó háztartások aránya (90 százalék körüli). A saját ingatlan a legfontosabb vagyontárgy ezekben az országokban, mégsem mutatkozik ez meg a háztartási szektor vagyonának nagyságában és a reáleszközök magas arányában, hiszen az ingatlanok értéke nemzetközi összevetésben alacsony. Viszont a saját lakás, az ingatlantulajdon elterjedtsége hozzájárul a vagyoni különbségek alacsony szintjéhez az országon belül.
Magyarországon a háztartások legnagyobb vagyonú 10 százaléka a szektor vagyonának 51 százalékát birtokolta 2020 végén.
A hazai befektetők körében az elmúlt év sztárbefektetései egyértelműen az inflációkövető állampapír-termékek voltak , aminek látványos koncentráció lett az eredménye: Prémium Magyar Állampapírokban már több mint hétezermilliárd forintot tartanak a magyarok. Az infláció dinamikus csökkenése, a kamatkörnyezet enyhülése és az ingatlanbérleti díjak emelkedése ugyanakkor együttesen hamarosan elég lehet ahhoz, hogy ismét az ingatlanpiacra terelje azoknak a befektetőknek egy részét, akik eddig az állampapírokat favorizálták.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.