Így habarta össze az EU-csúcs Ukrajnát, a forintot, az MNB-t, az életszínvonalunkat és a börtönt

Pénzeljük az ukrajnai háború folytatását – ez volt az európai uniós vezetők csütörtöki találkozójának fókusza, és az óriási világpolitikai tét miatt a kis Magyarország példátlan politikai vihar és adok-kapok közepébe került. Nem szórakoztató bokszmeccsről, látványosságról van szó: a csúcs döntései jelentősen befolyásolják, hogyan alakul a magyar gazdaság és a magyarok életszínvonala idén és aztán a következő években.

Miközben az Egyesült Államokban felpörgőben a választási kampány, az elmúlt hetekben a vezető európai politikusok rendre azt ismételgették, hogy ha Amerika visszafogja is Ukrajna finanszírozását, Európa addig és annyira segíti a háborúban álló országot, ameddig és ahogy csak kell. Hiába küldi ez azt az üzenetet az amerikai politikusoknak, hogy akkor se lesz baj, ha ők már nem adnak pénzt: most az volt a fontos, hogy a csúcson megszülessen a decemberben elhalasztott döntés az Ukrajnának szánt 50 milliárd euróról. 

Miután Magyarország ezt csak kemény feltételeket támasztva támogatta volna, Budapestre példátlan hevességű tűz zúdult az elmúlt napokban. Ennek a mértéke és durvasága az uniós hagyományoktól akkor is elüt, ha a balról érkező európai politikai nyomás már évek óta erős. 

Ebben az esetben pedig a politikai döntések forintokban, GDP-százalékokban és vásárlóerőben mérhetők. Nem csak a magyarok számára, és ezt jól példázza, hogy az EU-csúcs napjára Brüsszel lángba borult. Előtte Németországon söpörtek végig sztrájkok és tüntetések.

Mennyi az 50 milliárd euró, és a forint miért érintett?

Az 50 milliárd euró – amelynek a kifolyatására nem lett volna szükség, ha Európa nem hagyja, hogy háborúba torkolljon a keleti konfliktus – magyar pénzben mintegy 20 ezermilliárd forint. 

Magyarországtól több évre szóló 30 milliárd eurót tartott vissza Brüsszel, az uniós pénzek védelmére és jogállamisági aggályokra hivatkozva (ebből 10 milliárdot a decemberi alkudozások következtében felszabadítottak). Ennél jóval nagyobb összeget fordítanának a világ egyik legkorruptabb helyének bizonyult Ukrajnára, hogy Kijev legyőzhesse az országot megtámadó Oroszországot. 

Nem csak a magyar büdzséből hiányzik a háború támogatására fordított pénz – a békét évtizedekig őrző európai diplomácia kudarcának ára –, hanem a recesszióba, illetve a stagnálásba süllyedt nyugat-európai országokéból is. Mutatják ezt a gazdatüntetések, például a német és francia kormányokkal szemben halmozódó elégedetlenség vagy akár Hollandiában a jobboldali Geert Wilders választási győzelme.

Ha nem engedelmeskednek, bedöntjük a forintot

A magyar forint árfolyamát – ami külföldi vásárlóerejét és az inflációt is befolyásolja – szintén közvetlenül és erőteljesen érintette a politikai bokszmeccs, pedig az uniós pénzek visszatartása miatt elszenvedett gyengélkedésből tavaly már szépen felépült.  

Idén az elején gyengülőnek indult, hiszen a korábbi kamatemelések után a Magyar Nemzeti Bank csökkentésekbe fogott, miközben tapintható volt, hogy a decemberi EU-csúcs körüli feszültség Brüsszellel és a háborúpártiakkal a csütörtöki csúcshoz közeledve fokozódik. 

A kiszivárogtatott dokumentum egy olyan stratégiát tartalmaz, amely kifejezetten a magyar gazdaság gyenge pontjait veszi célba, többek között a Magyarországba vetett befektetői bizalmat támadnák és a forintot. Egy tagállam ilyenfajta fenyegetésére – a politikai kritikusok szerint zsarolására (amit Brüsszelben egyébként tagadtak) – az EU történetében még nem volt példa.

Ez már a magyar gazdaság fejlődését és az életszínvonalat is érinti

Az EU-pénzek visszatartása ellenére a magyar gazdaságnak megvan az esélye, hogy az egyik legnagyobb növekedést érje el idén az unióban. 

A forintot érintő fenyegetés megrázta ugyan az árfolyamot, de be nem döntötte. A gazdasági szankciókkal való fenyegetés létezése azonban ezzel nyilvánvalóvá és kimondottá vált, és ez önmagában is negatívan befolyásolhatja a magyar gazdaság fejlődését, pénzt csempészve ki az EU-nak is közvetve adót fizető magyar háztartások zsebeiből, holott semmi közük a világpolitikai csatározásokhoz.

A magyar gazdaság növekedését – és ezen keresztül a háztartások jövedelmét – alapvetően befolyásolja, milyen gyorsan halad a Magyar Nemzeti Bank kamatcsökkentése. Az infláció csökkenése már teret ad az MNB-nek a lazításra, a forint jelentős gyengülése viszont pont ellenkezőleg hatna. A brüsszeli fenyegetés a beváltása nélkül is szerepet játszhatott abban egyes vélemények szerint, hogy a legutóbbi kamatcsökkentés kisebbnek bizonyult a sokak által reméltnél.  

A tét a gazdaság teljesítménye, nem véletlenül a forint kapott fenyegetést, és nem véletlenül alakult ki parázs vita a magyar közéleti és gazdasági szereplők között a kamatcsökkentés üteméről, feszültséget okozva a független jegybank körül.

– mondta a Világgazdaság podcastjában Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. (A teljes podcastot hétfőn tölthetik le olvasóink.)

A jogállamiságtól a börtönig – ezer csatornán jön a politikai nyomás

A magyar kormányra nehezedő politikai nyomás az európai fővárosokból eljut egészen az MNB tanácsterméig és a magyarok pénztárcájáig, mégpedig rejtett csatornákon. Amikor politikai engedményeket akarnak kicsikarni, jogállamisági és egyéb aggályokra hivatkozva pénzt tartanak vissza és szabadítanak fel, még durvább beavatkozással fenyegetnek, vagy kerülő úton egészen más ügyekben indítanak sajtókampányt.

Eklatáns példa az olasz sajtóban és politikai életben az EU-csúcs küszöbén végigsöpört médiakampány.

Az Ukrajna háborúját mellszélességgel támogató Olaszország sajtója magyar ismerőinek alaposan meg kell erőltetniük az agyukat, ha olyan esetre akarnak visszaemlékezni, amikor a fő címlapsztorik között szerepelt Budapest. Az EU-csúcsot megelőző egy-két napban ez megtörtént, de aki azt gondolná, az ukrán ügyben hangoztatott fenntartások miatt, az nagyot téved.