késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Miközben a bérek az inflációval sem tartottak lépést, irreális fizetési igényekről panaszkodnak a magyarországi cégek
Idén is megjelentette a magyarországi munkaerőpiaci folyamatokról készített felmérését a Hays Hungary, amelyből kiderül, hogy óriási a szakadék a munkálatók és a munkavállalók között. Miközben a cégek a képzett munkaerő és a szakemberek hiányára panaszkodnak, valamint az irreális fizetési igényekre, a munkavállalók jelentős többsége az alacsony fizetések miatt váltana munkahelyet.
A felmérésből az is kiderül, hogy a cégvezetők továbbra is inkább pesszimisták a makrogazdasági kilátások tekintetében, de némiképp már pozitívabban látják a jövőt, mit egy évvel korábban. A toborzással kapcsolatos kihívások terén
a cégek 49,3 százaléka jelölte meg azt, hogy kevés képzett jelölt van a piacon, majd 47,6 százalék panaszkodott az irreális fizetési igényekre.
Az általános szakemberhiány 39,1 százalék számára jelent problémát, míg 38,2 százalék a szakemberekért folyó kiélezett versenyről számolt be.
Szakemberből van a legnagyobb hiány
A Hays Hungary Salary Guide 2024 válaszadóinak több mint fele a cég létszámának növekedéséről számolt be, míg 17 százalék jelezte, hogy nem változott érdemben a dolgozói létszám. A vállalkozások az előző pontnak megfelelően legnehezebben szakembereket tudtak felvenni, ez több mint 70 százalék számára jelentett gondot, amit a szenior pozíciók követek, melyek betöltése a cégek közel felének okozott problémát.
A felmérésből az is kiderül, hogy miközben a cégek irreális fizetési igényekről beszélnek, közben
a dolgozók mindössze 27 százaléka kapott olyan szintű béremelést, amelynek hatására fizetése megőrizte az értékét,
ám a túlnyomó többség reálbére a szakemberhiány és a nehezen betölthető állások ellenére reálértékben csökkent. Idén ugyanakkor a dolgozók 49 százaléka számít az inflációt elérő vagy azt meghaladó béremelésre. Azok a válaszadók, akik munkahelye váltottak, leggyakrabban pont az alacsony fizetések miatt tették ezt, 45,4 százaléknál volt ez a váltás fő oka. Sokan (28,9 százalék) a szakmai fejlődés vagy az előrelépési lehetőségek (26,4 százalék) hiánya miatt váltottak, de 24,2 százalék volt azok aránya is, akiknek a szakmai kihívás hiányzott.
A cégek válaszai szerint tavaly mindössze a vállalatok 23,5 százalékánál lehetett inflációt meghaladó vagy legalább azt elérő béremelés, ugyanakkor idén a cégek harmadánál magasabb lehet a drágulás üteménél a béremelés, miközben 43 százaléknál nagyjából az inflációnak megfelelő mértékben nőhetnek a fizetések.
Fontos a fizetés, de nem csak az számít
Az is feltűnő, hogy ma már a munkavállalók körében egyértelműen a rugalmas munkavégzés lehetősége vált a kedvenc béren kívüli juttatássá, ez 55 százalék számára fontos, ami jóval magasabb, mint a cafeteria, a céges autó, a munkáltatói egészségügyi csomag 30 százalék körüli népszerűsége. Jó hír, hogy a cégek 61,9 százaléka lehetővé is teszi a rugalmas munkavégzést. Sőt egy másik kérdésre válaszolva a munkáltatók 19, a munkavállalók 18 százaléka felelte azt, hogy a munkavégzés teljesen az irodán belül zajlik, míg a teljesen rugalmas munkavégzésről a munkáltatók 23, a munkavállalók 22 százaléka számolt be. A leggyakoribb azonban valamifajta hibrid munkavégzés, heti 1-2-3 napnyi kötelező irodai jelenléttel.
A munkavállalók alkupozíciójának javulását jelezheti az is, hogy
57 százalék el se vállalna olyan munkát, melyet minden nap az irodából kell végezni és 34 százalék jelezte, hogy felmondana, ha erre kérnék.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.