Szolid növekedésre futhatta az év végén, de a tavalyi recesszió így is borítékolható

Folytatódhatott a magyar gazdasági növekedés helyreállása a tavalyi negyedik negyedévben – a Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint az előző évhez képest 1,2 százalékkal, míg a harmadik negyedévhez viszonyítva 0,6 százalékkal nőhetett a gazdaság kibocsátása. Ezzel tehát már a második egymást követő negyedévben lehetett pluszban a bruttó hazai termék (GDP) azóta, hogy egy év után, az év közepén véget ért a technikai recesszió . Mivel 2023 első felében az ágazatok nagyon gyenge számokat produkáltak – amit a második fél évben már javuló konjunktúra nem tudott kiegyenlíteni –, várhatóan az egész éves teljesítmény is mínuszban lesz. Az elemzők szerint 0,6 százalékkal csökkenhetett a GDP 2023-ban. Szerdán mindenesetre kiderül, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ugyanis akkor teszi közzé a tavalyi negyedik negyedéves és egész éves adatokat.

„A bázishatásoknak és a kedvező időjárásnak köszönhetően jelentős pozitív hozzájárulást várunk a mezőgazdaságtól, míg az ipar, az építőipar és a szolgáltatások mind negatívan járulhattak hozzá az éves GDP-növekedési indexhez 2023 negyedik negyedévében. Látva tehát, hogy ennyi a negatív hozzájáruló, ismét az alacsony bázis fogja megmenteni a helyzetet” – mondta a negyedik negyedéves GDP-adatokról Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy 2023 utolsó három hónapjában két munkanappal kevesebb volt, mint 2022 végén, így a szezonális kiigazítások miatt a korábbi adatpontok jelentős felülvizsgálatára lehet számítani. 

– vélekedett a közgazdász, aki szerint az első fél év statisztikáiban negatív revíziót hajthat végre a KSH, míg a záró negyedév 1 százalékos negyedéves bázisú növekedést hozhatott. Mindez a tavalyi alacsony bázis mellett 1,1 százalékos éves növekedést jelent, vagyis immáron ez a statisztikai mutató is pozitívba vált majd. A második fél év pozitív lendülete ellenére az egész éves teljesítmény továbbra is gyenge marad, így 2023-ban 0,7 százalékos recesszióval számol.

Begyűrűzött az év végén a német recesszió

„A harmadik negyedévben negyedéves alapon a gazdaság érdemben, 0,9 százalékkal bővült, és ezzel véget ért a technikai recesszió. Várakozásaink szerint a negyedik negyedévben tovább emelkedhetett a gazdaság teljesítménye, azonban annak üteme érdemben lassulhatott, 0,3 százalékra, így éves bázison a gazdaság 1,0 százalékkal bővülhetett” – közölte  Molnár Dániel, a Makronóm Intézet vezető elemzője, aki kiemelte, hogy 

Ahogy az export sem muzsikált túl fényesen az év végén, amely csak decemberben 20 százalékkal esett vissza havi alapon, ez pedig ugyancsak a német problémákra vezethető vissza.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője is hasonlóan látja, szerinte negatív meglepetés, de úgy tűnik, hogy a kilábalás folyamata megakadt a negyedik negyedévben. Emögött az ipar vártnál lényegesebben gyengébb év végi teljesítménye állt, amely nagyban alulmúlta a várakozásaikat. 

– mondta Nyeste, aki szerint a gyengébb tavalyi negyedik negyedév kisebb pozitív áthúzódó hatással van az idei évre, emiatt az idei 3,2 százalékos GDP-előrejelzésüket lefelé mutató kockázatok övezik.

Kezd végre magára találni a fogyasztás az infláció csökkenésével

A pozitív meglepetések között említette Molnár Dániel, hogy a kiskereskedelmi forgalom érdemben, 1,0 százalékkal növekedett negyedéves alapon az utolsó negyedévben, és a belföldi turizmus év végi felfutása is kedvezőbbé teszi a képet. 

– magyarázta, hozzátéve, hogy ez pedig ellensúlyozhatta az ipar és az építőipar visszaesését az év végén.

Recesszióban töltötte az évet a magyar gazdaság

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a 2023-as év egészét tekintve a legtöbb ágazat inkább visszahúzta a gazdasági teljesítményt. Pozitívumként leginkább a mezőgazdaság teljesítményét emelte ki, melyben szerepe volt a bázisidőszaki gyenge termésnek. A fogyasztás visszaesésében az év eleji magas infláció és ennek nyomán a keresetek értékének visszaesése játszott szerepet – a fogyasztás azonban az év végén is csak mérsékelten indult be, tekintettel a háztartások óvatossági motívumára. 

A beruházások esetében jelentősebb visszaesés látszik 

• az uniós források elmaradása, 
• a bizonytalan gazdasági helyzet, 
• a magas kamatok és 
• az állami, illetve önkormányzati szféra forráshiánya miatt. 

A nettó export ugyanakkor pozitívan járulhatott hozzá a gazdasági teljesítményhez: a kismértékű növekedését az import jelentősebb visszaesése kísérhette, melyben a belső kereslet visszaesése játszhatott szerepet.

Mi lesz 2024-ben?

Ami 2024-et illeti, Virovácz Péter az előző év erős utolsó negyedéve miatt meglehetősen erős pozitív áthúzódó hatással számol. Mindez lényegében már a jövő évre várt gazdasági növekedés felét-egyharmadát biztosíthatja. A maradék – éven belüli növekedés – elsősorban a belső kereslet élénküléséből fakadhat. 

– taglalta az elemző, hozzátéve, hogy ezzel szemben a nettó export komoly gyengülésen mehet keresztül. Míg 2023-ban a nettó export kozmetikázta a recessziót, addig 2024-ben pont ez a terület húzhatja vissza némileg a növekedést. A belső kereslet felfutásával ugyanis együtt jár majd az import élénkülése is. Eközben pedig a legfrissebb adatok szerint az exportra termelő vállalatok egyre több nehézséggel küzdenek, legyen szó a szállítási és ellátási problémákról vagy a kereslet hiányáról.

Molnár Dániel is arra hívta fel a figyelmet, hogy a tavalyi visszaesést felhasználási oldalról a nettó export erős javulása húzta vissza, ugyanakkor legfontosabb felvevőpiacunk, Németország gyenge teljesítménye az export esetében számottevő kockázatot jelent, miközben az import a belső fogyasztás élénkülése nyomán emelkedhet. További kockázatként az uniós források körüli további vitákat, illetve a geopolitikai feszültségek kiéleződését érdemes még kiemelni.