„Az ipari, mezőgazdasági termelői árak alapján a magyar gazdaságban nincs árnyomás, az energiaárak konszolidációja az új gáz- és elektromos év következtében már a vállalatoknál is megjelenik. Így költségoldalról nem számítunk az infláció ismételt felpattanására” – értékelte a Központi Statisztikai Hivatal péntek reggel közölt inflációs adatait Molnár Dániel, a Makronóm Intézet vezető elemzője, aki szerint ezt támasztja alá, hogy januárban a havi infláció rendkívül alacsony, mindösszesen 0,7 százalék volt, miközben az elemzők 1 százalék feletti havi áremelkedésre számítottak.
Rámutatott: a január, illetve az év első hónapjai kifejezetten fontosak az infláció szempontjából, tekintve, hogy sok vállalat ilyenkor áraz át, így, ha ennek mértéke idén alacsony lesz, az pozitív hatással lesz az egész éves inflációra, és így a fogyasztáson keresztül a gazdasági növekedésre is.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza azt emelte ki, hogy a pénteki adat kedvezőbb a szakértői, 4,3-4,4 százalékos várakozásnál, így valóban kellemes meglepetés. Szerinte az év egészének inflációja is a vártnál kedvezőbben alakulhat, illetve a reálbérek is jobban növekedhetnek, serkentve a fogyasztást.
A vártnál alacsonyabb inflációban a kiskereskedelemben erősebbé váló verseny (ezt támasztja alá néhány élelmiszer árcsökkenése), a még mindig nem elég erős belső kereslet, illetve az energiaárak normalizálódása játszhat szerepet
– magyarázta az okokat a közgazdász, aki szerint meglepetést okozott, hogy több élelmiszer esetében az árak nem felfelé, hanem lefelé mozdultak, mint például a vajnál. A szolgáltatások 0,5 százalékos drágulása szintén meglepetés, itt is nagyobb áremelkedésre lehetett ugyanis számítani.
„Bebizonyosodott, hogy a decemberben látott, szokatlanul magas szolgáltatásátárazás valójában egy korai minimálbér-emelés miatt előrehozott, év eleji átárazás volt. A két hónapot együtt figyelve a szokotthoz hasonló, talán valamivel magasabb év eleji átárazás adódik” – írta kommentárjában Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Hozzáfűzte: nem véletlen, hogy továbbra is a szolgáltatások inflációja az egyedüli, ami még mindig a két számjegyű tartományban alakul.
„A januári inflációs mutató láttán meglehetősen vegyes érzéseink vannak, számos kérdést vet fel, főleg amiatt, mert az üzemanyagok árának emelkedése valamiért nem került elszámolásra, így már aggasztónak tűnik a 0,7 százalékos év eleji átárazás. Annak fényében számít ez erős mutatónak, hogy az elmúlt évek inflációs sokkja előtti békeidőben (2016 és 2020 között) átlagosan 0,4 százalékos volt a januári átárazás a teljes fogyasztói kosár esetében” – árnyalta a képet a szakértő, kiemelve,
korai lenne örömtüzeket gyújtani, mivel a kedvező bázishatások lényegében kifutottak.
Ennek hatására az elemző a következő hónapokban már csak enyhén csökkenő, stabilizálódó inflációs rátával számol, majd az év második felében az infláció újbóli emelkedésére. Míg az év első felében átlagosan 4 százalék alatt alakulhat az inflációs ráta, addig 2024 második felében 5 százalék körül, az év végén pedig 5,5-6,0 százalék körül lehet – jósolta Virovácz Péter.
Az elemzők szerint az infláció szempontjából a legnagyobb kockázatot egyrészről a világpiaci olajárak és rajtuk keresztül az üzemanyagárak jelentik. A közel-keleti konfliktus eszkalációja jókora kockázatot rejt a világgazdaságra nézve, ami a szállítási költségeken keresztül is begyűrűzhet az inflációba.
„Kockázatként megjelenik még a forint árfolyamának alakulása, valamint a vállalatok árazási politikája, hogy a reálbérek érdemi emelkedése miatt felpattanó keresletre hogyan reagálnak. Ár-bér spirál megjelenésére ugyanakkor nem számítunk, figyelembe véve a termelői árak, valamint az energia árának alakulását, a vállalatok a két számjegyű béremeléseket várhatóan az árak emelése nélkül is ki tudják majd gazdálkodni” – vélekedik Molnár Dániel, aki szerint következő hónapokban, ha az év eleji átárazások mértéke nem haladja meg a várakozásokat, tovább lassulhat az infláció, akár az inflációs célt is megközelítheti, így az év egészét tekintve 5 százalék alatt alakulhat.
Regős Gábor úgy látja, a pénteki döntés abba az irányba mutat, hogy a jegybank gyorsíthat a lazítás ütemén, bár ehhez szükséges lenne a mostaninál némileg erősebb forintárfolyam, azaz az elmúlt hetek gyengülésének kiárazódása is. Ebben leginkább a kockázati megítélés alakulása játszhat szerepet. „Ez az adat a forint árfolyamát érdemben nem befolyásolta, csak minimálisan gyengült az euróhoz képest. A vártnál alacsonyabb infláció alapesetben lazább monetáris politikát irányozna elő, ami pedig kismértékben gyengíthetné a forintot” – véli a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Ezzel ellentétesen vélekedett Virovácz Péter, aki úgy látja, a kedvező inflációs folyamatok bár megnyithatnák a jegybank számára a nagyobb ütemű kamatvágások előtt az utat, de a helyzet közel sem olyan egyszerű, mint ahogy elsőre tűnik. Szerinte mind a piaci, mind a politikai nyomás erősödhet a Magyar Nemzeti Bankon, ami végeredményben a forint további gyengülését hozhatja a következő hetekben. Mindez újabb inflációs kockázatokat hordoz, amit viszont a jegybanknak figyelembe kell vennie. Így könnyen lehet, hogy végül nem lesz mozgástér a 75 bázispontnál nagyobb kamatvágásra – tette hozzá az ING Bank elemzője.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.