Virág Barnabás: a finanszírozás és a kamatok nincsenek a vállalatok legfőbb gondjai között
Az MNB monetáris tanácsa a mai ülésen azt a döntést hozta, hogy a kamatcsökkentési ciklusát átmenetileg gyorsítva, az alapkamatot 9 százalékra csökkenti – kezdte a háttérbeszélgetést Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a jegybank kamatdöntő ülését követően, amelyen a monetáris tanács 100 bázisponttal 9 százalékra csökkentette az alapkamatot, amely másfél év után lett ismét egy számjegyű.
Elmondta az alelnök, hogy az infláció az elmúlt hónapokban a várakozások alatt alakult, a prognózisokra gyakorolt hatása fél százalék.
Az ország kockázati megítélése továbbra is pozitív, kedvező irányú elmozdulásokat mutat
– mondta, hozzátéve, hogy ezzel együtt a jegybank a hosszú távú tényezőkre helyezi a hangsúlyt.
A piaci várakozások az év közepére 6-7 százalékos alapkamatot jeleznek, ez reális forgatókönyv Virág szerint.
A makrogazdasági tényezőkről elmondta, hogy a magyar gazdaságban erőteljes dezinflációs hatás érvényesül, mind a külső, mind a belső tényezők ebbe az irányba mutatnak. Emellett a munkaerőpiac feszessége enyhült. Az uniós források beérkezése javítja az ország finanszírozási helyzetét – tette hozzá.
„A monetáris tanács döntése értelmében hátradőlni tilos, nem lehet feladni a harcot az infláció ellen.”
Az inflációról elmondta, hogy az januárban, 34 hónap után tért vissza a jegybank toleranciasávjába, a következő hónapokban maradhat a 4 százalék körüli ütem. A monetáris tanács több felmérés alapján vizsgálódott, a finanszírozás és a kamatok nincsenek a vállalatok legfőbb gondjai között.
Így alakul a külső inflációs környezet
Az infláció globálisan mérséklődik, ugyanakkor a geopolitikai feszültségek továbbra is fennakadásokhoz vezetnek. A fejlett pénzpiacokon az látszik, hogy a hosszú hozamok emelkednek, volt itt egy visszarendeződés, de ezek a hozamszintek érdemben alacsonyabbak a 2023. októberi szinteknél. A geopolitikai feszültségek ellenére a gázárak tovább csökkentek, az olajpiacon pedig 80 dollár körüli szint alakult ki.
Idehaza az látszik, hogy erőteljes dezinflációs pályán haladunk, a magyar adatok a sikeresen dezinfláló országok pályáját követik. A maginfláció évesített háromhavi változása október óta 3 százalék körül alakul.
Januárban kulcskérdés, hogy az átárazások hogy alakulnak. A januári átárazások a gazdaság széles körében visszamentek oda, ahol a háború kitörése előtt láthattuk
– mondta Virág, s szerinte továbbra is kiemelten kell figyelni a folyamatokat, különösen a piaci szolgáltatások terén. A munkaerőpiac feszessége az elmúlt hónapokban viszont csökkent, tavaly óta fokozatos lassulás látható az üres álláshelyeknél, a ledolgozott munkaórák alapján is ezt látják.
Stagnál a növekedés, nem a kamatok jelentik a gondot
A reálgazdasági növekedésről azt mondta, az utolsó negyedévben stagnált.
A VOSZ felmérésére hivatkozott, amely szerint az első kilenc tényező között a vállalatok nem említették a kamatok kérdését mint legnagyobb problémát.
A top probléma az alacsony kereslet Virág szerint. Hasonló kép bontakozik ki az MKIK vizsgálatából is, de a monetáris tanács makrooldalról vizsgálta a finanszírozás helyzetét. A vállalatok likvid eszközállománya nagyon magas szintre emelkedett, mintegy 10 százalékpontos többletlikviditás jelenik meg a magyar vállalatoknál a régiós országokhoz képest. Európai keresztmetszetben is megnézték, amiből az derül ki, hogy a magyar vállalatoknak több betétje van, mint hitele, ráadásul a harmadik legtöbb likvid pénzügyi eszközzel rendelkeznek. Ezen a listán csak két ország van előttünk, Írország és Málta.
A belső kereslet tekintetében Virág szerint a leginkább visszafogó tényező, hogy még mindig óvatos döntéseket hoznak a vállalatok és a lakossági szereplők. Tavaly ősszel elindul a reálbérek emelkedése, az a kérdés, hogy mikor követi le ezt a kereslet. Addig nem várható fordulat, amíg nem pótolják vissza a reálvagyon-veszteségeiket a háztartások.
Szigorú marad a jegybank
Továbbra is fegyelmezett monetáris politikát tart indokoltnak a monetáris tanács, Virág szerint a jegybank ezzel tudja leginkább támogatni a gazdaságot. Hangsúlyozta, hogy továbbra is adatvezérelten hozza a döntéseit a tanács, e tekintetben kiemelt fontosságú lesz a márciusi inflációs jelentés.
Az elsődleges cél az árstabilitás elérése és fenntartható szinten tartása.
Jelezte: folyamatosan küldenek üzeneteket a várható kamatpályát illetően.
Meddig tart a 100 bázispontos kamatcsökkentési ütem?
Kérdésre elmondta Virág, hogy két nagy információs csoportot értékel átfogóan, az egyik a gazdaság kockázati felárai, a másik a makrogazdasági fundamentumok, az inflációs pálya, a munkaerőpiac és a külső egyensúly alakulása. A tanács januárban úgy látta, hogy a makrogazdasági fundamentumok lehetővé tették volna a 100 bázispontos csökkenést, ami viszont nem tette lehetővé, az a pénzpiaci zaj volt, amely a kamatdöntés előtt kialakult. Azt látták akkor, hogy az általános kockázati megítélések, a hozamelvárások emelkedtek a magyar gazdasággal szemben, ami szerinte olyan jelzés, hogy óvatosnak kell lenni. A februári döntésről elmondta, kulcsfontosságú volt a januári inflációs adat, amely
minden várakozást felülmúlt.
Nagy kérdés azonban, hogy az üzemanyagárak hogy alakulnak, de a rövid távú inflációs képet kedvezőbbé tették. Raádásul a két zajforrás, amely januárban megvolt, az nyugvópontra került. Fontosnak nevezte, hogy megindult az uniós források utalása. A külső környezetben azt látták, hogy a nyersanyagpiacon javult a helyzet, ezért összességében a tanács véleménye az volt, hogy nyugodtabb a helyzet, tehát érdemes a kamatcsökkentési ciklust átmenetileg felgyorsítani.
„Az év közepére várt kamatpályája a monetáris tanácsnak nem változott”
Szerinte a kérdés, hogy az odavezető út, illetve a nagy jegybankok kamatvárakozásai hogyan alakulnak, erre pedig figyelemmel kell lenni. Ezért azt gondolják, hogy a márciusi inflációs jelentés fontos mérföldkövet fog jelenteni.
Mennyiben veti vissza a reálkamat a növekedést?
Virág szerint a fejlett világban az elmúlt negyedévekben olyan kamatkörnyezet alakult ki, ahol minden régióban meghatározó a pozitív reálkamat.
A pozitív reálkamatok korába léptünk vissza, ez igazodási pont a feltörekvő piacok számára is
– tette hozzá. Úgy látja, hogy ez szükségszerű az infláció letöréséhez, a 2023-as növekedésnek pedig nem a reálkamat volt a gátja.
Hangsúlyozta, hogy tévedés, sőt hiba azt állítani, hogy a magas kamatok a növekedés gátjává váltak volna.
Minél gyorsabban áll helyre a kereslet, a beruházások is annál gyorsabban élénkülhetnek meg.
Megosztott volt-e a monetáris tanács?
Az MNB alelnöke szerint voltak olyan tagok, akik az alacsonyabb tempó mellett érveltek, és így szavaztak, de a menedzsment egységes volt, és a többségi álláspont érvényesül.
Arra a kérdésre, hogy miképp értékeli Parragh László MKIK-elnök és Perlusz László VOSZ-főtitkár kritikáit a magas kamatok kapcsán, úgy reagált:
Hogy az elnök urak ezen adatok mentén miért jutottak homlokegyenest ellentétes véleményre, azt nem tudom megmondani.
A jegybank mindig a tényekre alapozza a döntéseit – hangsúlyozta Virág.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.