Hogyan viszonyulnak a hazai kis- és középvállalkozások (kkv) a mesterséges intelligenciához (AI)?
Jellemzően az innovatívabb kkv-k vezetői médiafogyasztó újdonságokra nyitott és érdeklődő emberek. Úgy gondolom, hogy az AI ott él a magyar kkv-k valóságában, tapasztalataink szerint a ChatGPT-ről vagy a MidJourney-ről mindenki hallott, és sokan ki is próbálták. Itt az a kérdés, hogy ezek az általános célú szoftverek mennyire illeszthetők be a vállalati működésbe. Világos különbséget kell viszont tenni két dolog között: egyrészt vannak a személyi termelékenységet növelő eszközök – például cikk- és képgenerátor. Ezek gyorsan el fognak terjedni a kkv-k között. Ahogy már senki nem használ írógépet, hanem szövegszerkesztőt, ugyanúgy valószínűleg ezek az AI-alapú eszközök is teret nyernek.
És mi a másik szempont?
A másik kérdés, hogy mikor kezdi el egy cég saját tevékenységére szabni a technológiát, például egy gépgyártó a gyártásában, egy szolgáltató a vevőkiszolgálásban, egy kereskedelmi vállalat a logisztikában és készletezésben. Ebben még nem állunk túl jól, olyan területeken sem, ahol a technológia már érett fázisban van. Ilyen például a kereslet-előrejelzés, amit gyakorlatilag minden nagyáruház használ, sokan már erősen a mesterséges intelligenciára támaszkodva.
Én kétlem, hogy sok magyar kkv kereskedő cégnél megtalálhatók lennének ilyen alkalmazások, vagy mert nem ismerik, vagy mert félnek tőle. Úgy látjuk, hogy a testre szabott, alkalmazott AI-ban még nem vagyunk erősek, ebben fejlődni kell a magyar vállalkozásoknak. Előadásom a Világgazdaság–Figyelő konferencián pont erről szólt, hogy ettől a technológiától nem félni kell, hanem megtanulni alkalmazni.
Milyen félelmek lehetnek?
Sokan félnek attól, hogy elveszi a munkánkat, holott igazából csak a feladatok változnak meg. Egy kommunikációs cégnél sem hihetjük komolyan, hogy feleslegessé válnak a szakemberek, de az tény, hogy meg kell tanulniuk alkalmazni az új eszközöket. A kocsisok munkáját is elvette az autó, de valójában az emberi hozzáadott érték az szerintem minden egyes szegmensben fontos és kihagyhatatlan tényező. Az értéklánc minden tagjánál számítani fog.
Mindig maradnak olyan munkák, amik igenis csak emberek által végezhetők. A relatív alacsony kreativitást és innovációt igénylő részfeladatokat át tudja venni az AI. Nyilván meg fog változni az, hogy mit csinálunk nap mint nap, de én nem látom azt, hogy túl sok munkahelyet feleslegessé tenne, inkább csak átalakítja azokat.
Mit tud tenni ezért egy kkv?
Két dolgot érdemes csinálni, amit mindenféle különösebb beruházás és nagy felkészülés és nagy szakértelem nélkül is el lehet kezdeni. Tekintsék át az adataikat, és gondoljanak arra, hogy ami már rendelkezésre áll, azt hogyan tudnák hatékonyabban felhasználni döntés céljából. Az adatalapú döntés szinte minden területen javít a hatékonyságon, erre mindenkinek érdemes felkészülni. Gyűjteni kell az adatokat, és tudatosan készülni arra, hogy ezt hogyan lehet majd hasznosítani. A másik dolog, amire figyelni kell, hogy saját iparágukban és működési területükön keressenek olyan használati eseteket, ahol a legnagyobb segítséget jelenthetne az automatizáció és a mesterséges intelligencia.
A bankszektort és a távközlést is új alapokra helyezheti az innovációA bankszektor és az innováció kapcsolata, valamint a mesterséges intelligencia térnyerése volt a fókusza az Évadnyitó Innovációs Konferencia második előadás-sorozatának. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.