A monetáris politika aktuális kérdéseiről tart online háttérbeszélgetést 15 órától Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, miután a Monetáris Tanács mai ülésén 75 bázisponttal, 8,25 százalékra mérsékelte az alapkamatot, azaz egy hónap után visszatért a korábbi kamatvágási ütemhez.
A Monetáris Tanács mai ülésén úgy ítélte meg, hogy a magyar gazdaságban mind a külső, mind a belső nyomás alacsony. Az inflációs folyamatokat két ellentétes hatás alakítja: a forint elmúlt hónapban látott gyengülése, és a reálgazdaság gyengébb pozíciója
– kezdte az elemzői háttérbeszélgetést Virág Barnabás. Az MNB alelnöke hozzátette, hogy közben egy növekvő kockázatkerülés figyelhető meg világban.
Bejelentette, hogy a keddi döntéssel lezárul a monetáris politika egy szakasza, új szakaszba lép, miután a második negyedévben a kamatcsökkentés üteme lassulni fog.
Úgy látják, hogy az alapkamat 6-7 százalék között lehet az év közepén, de inkább a 6,5-7 százalék felé eshet.
A Monetáris Tanács keddi ülésén 3 forgatókönyvet tárgyalt: 50, 75 és 100 bázispontos, de a tanács egyhangúlag döntött a 75 bázispontos kamatvágás mellett. A jegybank elfogadta a márciusi inflációs jelentést, amelyet a napokban közzétesznek, ennek főbb sarokszámai:
Majd 2025-ben 3,5–4,5, 2026-ban pedig 3 és 4 százaléki GDP-bővülésre van kilátás.
Elmondta, az infláció globálisan alacsony szintre süllyedt és megközelítette a jegybanki célértékeket. De a dezinflációs pálya lassult decemberhez képest, ez a régiós országokban kevésbé volt jellemző, jegyezte meg. A FED és az EKB esetében a kamatpálya feljebb tolódott, a kamatcsökkentések az év közepén indulhatnak, ütemüket tekintve azonban megoszlik a kép. Ez a hosszú hozamokon is érződik, amelyek emelkedtek az első hónapokban.
Ami a hazai inflációt illeti, egy dezinflációs pálya látszik továbbra is. A maginfláció évesített háromhavi változása 2023 októbere óta 3 százalék alatti, ami egy alacsony inflációs közeget jelez.
A Monetáris Tanács ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a világ jelentős kínálati sokkokon ment keresztül, ami azt okozta, hogy az infláció szerkezete átalakult.
Egy olyan közegbe léptünk, amikor a piaci szolgáltatásokat magasabb áremelkedés jellemezheti
– fogalmazott, hozzátéve, hogy ezért nagyon fontos az alacsony inflációs közeg biztosítása. Ennek megfelelően a jegybank úgy látja, hogy 2025-ben érhetjük el a 3 százalékos inflációs szintet. A maginfláció várhatóan egyre inkább megközelíti a toleranciasávot, de afölött marad. Az inflációs várakozások horgonyzása, fegyelmezett monetáris politika továbbra is indokolt – mondta Virág.
A belső kereslet lehet a növekedés motorja idén a reálgazdaságban, a lakosság bizalma fokozatosan javul az elmúlt hónapokban. De ez a folyamat fokozatos Virág szerint.
Az előre tekintő indikátorok azonban a külső kereslet elhúzódó gyengélkedését mutatják, legjelentősebb exportpartnerünk esetében esett a növekedési kilátás. Ez leghangsúlyosabban Németország esetében figyelhető meg.
Az idei évben ezzel együtt a belső felhasználás növeli majd a GDP-t.
Januárban jelentősen csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya. A helyreállás folytatódhat a következő időszakban, ebben meghatározó lesz a feldolgozóipari kapacitások termelésbe való bekapcsolódása. Nemcsak a fizetési mérleg, hanem a külső finanszírozási képesség is tartósan emelkedik Virág szerint.
Hangsúlyozza, a kockázati környezet változása óvatosságot indokol.
A feltörekvő piacok megítélése változékonnyá vált, emellett a geopolitikai konfliktusok továbbra is jelen vannak, amelyek a kockázatot növelik. Az MNB alelnöke szerint az év közepén az áremelkedések üteme emelkedhet, döntően bázishatások miatt, de ez átmeneti lehet, épp ezért fontos az inflációs várakozások horgonyzottsága. Jelezte, hogy a pénzpiaci stabilitás kulcseleme az árstabilitásnak, egy változékony befektetői hangulatban is figyelemmel követik, hogy megjelennek-e olyan tényezők, amelyek a forint árfolyamát érdemben befolyásolják.
A magyar gazdaság érdeke egy stabil pénzpiaci közeg
– hangsúlyozta. Hozzátette, hogy a Monetáris Tanács óvatos politikára rendeződik be a következő időszakban, így továbbra is adatvezérelten működik.
Üdvözli a jegybank a betéti kamatsapka kivezetését – válaszolta újságírói kérdésre. Arra a kérdésre, hogy mit jelent a monetáris politika új szakasza, azt monda, hogy az elmúlt hónapokban látott 75-100 bázispontos kamatvágásoknál kisebb ütemet.
A magas nyomású gazdaságról, amelyről Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azt mondta, hogy ez a kormány gazdaságpolitikájának filozófiája, pedig úgy vélekedett, hogy a gazdaság alapvetően eltér attól, amit a 2010-es években láttunk, elég csak az inflációra gondolni. Az MNB törvényből fakadó feladata pedig árstabilitás elérése, minden döntését is ennek megfelelően hozza meg. Szerinte a növekedés legnagyobb gátja a bizalom hiánya, amit csak egy alacsony inflációs közegben lehet helyreállítani.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.