Jegybank: a magyar gazdaság érdeke az egyetlen, ami számít

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyetlen érdeke Magyarország stabilitása és a magyar nemzetgazdaság érdeke – hangsúlyozta közleményében a jegybank. A pénzintézet kifejtette, miért káros az, hogy az elmúlt napokban több sajtótermék is tévesen személyes konfliktusként mutatta be a jegybanktörvény tervezett módosítása körüli vitát.

A jegybanki függetlenség nem egy elvont fogalom – hangsúlyozta az MNB. Mint írták, ha egy jegybank a törvényi mandátumában meghatározott célok – legfőképpen az árstabilitás elérése és a pénzügyi stabilitás fenntartása – érdekében szabadon, legjobb tudása szerint képes alkalmazni eszközeit és az intézkedések hatásainak kibontakozását sem gátolják külső tényezők, akkor a függetlenség fontos kritériuma teljesült.

Ezzel szemben, ha a jegybanki döntések irányítására, a rendelkezésre álló eszközök alkalmazására vagy a monetáris transzmissziós csatornák hatékony működésére külső nyomás nehezedik, akkor a jegybanki függetlenség sérül. A gazdaságtörténeti esettanulmányok sora jelzi, hogy a jegybanki függetlenség sérülése az érintett gazdaságokban lassabb gazdasági növekedést, magasabb inflációt és nagyobb pénzpiaci sérülékenységet okozott.

Végeredményben minden rövid távú érdekeket szolgáló beavatkozáson a gazdaság kissé hosszabb távon veszített.

Az első eredmények immár hazánkban is ismertek. Bár a monetáris politika független működésébe érkező folyamatos beavatkozások minden alkalommal a gazdasági növekedés élénkítése és az ország finanszírozási helyzetének javítása érdekében történtek, az eredmények nem igazolták a beavatkozásokat. A magyar gazdaság mélyen a tervezett +1,5 százalékos vagy épp az EU átlagát jelentő +0,5 százalékos GDP növekedés alatt teljesített.

Gazdasági kibocsátásunk 0,9 százalékkal (szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 0,7 százalékkal) csökkent 2023-ban. Az intézkedések ráadásul a magyar gazdaság befektetői és hitelminősítői megítélését is rontották végeredményben magasabb kockázati felárakat és drágább finanszírozási költségeket eredményezve.

A gazdaságtörténet tanulságai Magyarországon is működnek. A kívánt eredményeket nem sikerült elérni, a negatív mellékhatások viszont egy egyébként is veszélyes világgazdasági közegben növelték az ország sérülékenységét, gyengítették pénzügyi szuverenitását és lassítják a recesszióból való kilábalás folyamatát.

Az alábbiakban bemutatjuk, hogy mely intézkedések gyakorolták a leginkább negatív hatást a Magyar Nemzeti Bank működésére és ezzel a magyar gazdaság elmúlt két évére.

Az intézkedések az alábbi 11 területre összpontosultak:

1. Betéti kamatsapkák
2. Hitelekre vonatkozó kamatstop
3. Üzemanyagok és alapvető élelmiszerek elhúzódó ársapkája
4. MNB diszkontkötvény vásárlásának korlátozása
5. Egyes befektetési alapok portfóliószerkezetének szabályozása
6. „Önkéntes” hitelkamatplafon
7. A BUBOR mint referenciakamat lecserélésének bizonytalanságokat erősítő felvetése
8. Folyamatos kommunikációs nyomás a nagyobb kamatcsökkentések irányába
9. Kamatdöntések idejére időzített negatív piacbefolyásoló kommunikáció
10. Elmaradó egyeztetések a monetáris politikai kereteket is érintő pénzügy jogszabály-változtatások esetében
11. Inflációs célsávval kapcsolatos vita elindítása