Megágyazott a bátrabb kamatvágásnak a kedvező inflációs adat

Februárban éves bázison 3,7 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon, januárhoz viszonyítva 0,7 százalékos volt az emelkedés a KSH friss gyorsjelentése szerint. A friss adat a legoptimistább forgatókönyvet valósította meg, és lényegesen jobb a várakozásoknál, hiszen a Világgazdaság elemzői konszenzusa 3,9 százalékos fogyasztóiár-növekedést jósolt az év második hónapjára.

„Az áremelkedést a megelőző hónapokhoz hasonlóan most is a szolgáltatások, a szeszesitalok, dohányáruk, valamint a ruházkodási cikkek drágulása húzta felfelé, de mindhárom kategóriában lassulást mutatnak az adatok. Éves alapon ugyanakkor csökkent a tartós fogyasztási javak ára, 2,0 százalékkal, elsősorban a kereslet visszaesése nyomán” – emelte ki Molnár Dániel, a Makronóm Intézet gazdasági elemzője. Megjegyezte, hogy 

Az elemző ugyanakkor kedvezőnek tartja azt, hogy a többi termékkategória esetében nem történt érdemi áremelkedés. Az év hátralévő részére nézve a legnagyobb kockázatot továbbra is az üzemanyagárak alakulása jelenti, amelyet pedig a világpiaci olajárak, és így a globális konfliktusok befolyásolnak.

A Makronóm prognózisa szerint az év végén is 6 százalék körül maradhat az áremelkedési ütem, 

A 3 százalékos jegybanki célt Molnár szerint jövő nyáron érhetjük el.

A bázishatás továbbra is segíti az infláció lassulását éves szinten, ugyanis a tavaly februári magasabb növekedés most kiesett az éves mutató számításából – emelte ki az Oeconomus Gazdaságkutató. Hozzáfűzték azt is, hogy a havi szintű árdinamikát a szezonális és egyedi hatások is befolyásolták, mivel többnyire az év elejére koncentrálódnak egyes szolgáltatások átárazásai. Az Oeconomus arra számít, hogy március–áprilisban is még alacsony, 4 százalék alatti infláció várható, és 2024-ben lendületet vehet a reálbérek és a fogyasztás növekedése is.

– vezette fel elemzését Virovácz Péter, az ING szenior elemzője. Kiemelte, hogy habár első ránézésre továbbra is aggasztó a gyors havi áremelkedés, a részletek alapján azonban egyértelműen kiderül, hogy az árváltozás jelentős része (egészen pontosan 0,4 százalékpont) az üzemanyagok áremelkedéséből fakadt. Virovácz úgy véli, hogy meglepő a tartós fogyasztási cikkek esetében mért havi árcsökkenés, amely 0,5 százalékot tett ki, azonban vélhetően a globális inflációs nyomás enyhülése és a gyenge keresleti környezet segítette az árak fékeződését.

Az elemző szerint mivel a februári inflációs változás számottevő részét olyan elemek okozták, amelyek nem részei a maginflációs kosárnak, így nem meglepő, hogy a fő inflációs mutatóval ellentétben a maginflációs mutató érzékelhetően mérséklődött.

Virovácz Péter megjegyezte, hogy monetáris politikai szempontból a közelmúltbeli adatok újabb muníciót adnak a Magyar Nemzeti Banknak a makrogazdaság oldaláról ahhoz, hogy márciusban ismét 100 bázispontos kamatcsökkentést hajtson végre a Monetáris Tanács.

A kedvező inflációs és maginfláció adat mellett a januárban javuló külkereskedelmi mérleg, a vegyes képet mutató, de inkább a gyengeség jeleit hordozó januári gazdasági aktivitás, valamint a negatív munkaerőpiaci folyamatok egyaránt a gyorsabb ütemű lazítást indokolhatják.

A jegybank következő döntéséig azonban még van több hét, és addig még a pénzpiaci, és főként a devizapiaci folyamatok átalakíthatják a kockázati és inflációs kilátásokat, beszűkítve ezzel a jegybank mozgásterét.

„Összességében 4,1 százalék lehet az idei éves inflációs ráta, miközben az élelmiszerek esetében látható folyamatok a dezinflációt támogathatják, addig a gyengülő forintárfolyam, amennyiben nem jön pozitív korrekció, felfelé mutató inflációs kockázatot jelent a bérek alakulása mellett” – ismertette várakozásait Balog-Béki Márta, az MBH Bank tőkepiaci elemzője. Szerinte a fő kérdés jelenleg a 3 százalékos jegybanki inflációs célhoz való visszatérés az eddig látott gyors inflációcsökkenés után. Ennek elérése szerinte is legkorábban 2025-ben várható, és az éves átlagos infláció még ekkor is kismértékben a cél felett lehet.

ugyanakkor Magyarország kockázati megítélésének következő két hétben várható alakulása is olyan tényező, ami befolyásolhatja a jegybank döntését, ezáltal a kamatcsökkentés mértékét is befolyásolhatja.