Negyedik éve Matolcsy nélkül: ismét egy asztalhoz ülnek a magyar gazdaságpolitika nagyágyúi

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) ismét megrendezi gazdasági évnyitóját március 4-én, azaz jövő hétfőn. A hagyományosnak mondható esemény a szokásos módon idén is házigazda Parragh László elnök mellett Orbán Viktor miniszterelnök, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Varga Mihály pénzügyminiszter részvételével zajlik majd, ahol a kormányfő várhatóan ismerteti a gazdasági kormányzás fő irányvonalait és kihívásait. 

Ha visszatekintünk az elmúlt évek évnyitóira, a 2021-es több szempontból is formabontó volt, a koronavírus-járvány miatt online kellett megtartani, ezért egy kamera előtt kellett beszélnie a miniszterelnöknek a gazdaság újraindításának lépéseiről. 

A miniszterelnök a tavalyi évnyitón is beszélt a kormány és jegybank közötti konfliktusról, amit azzal indokolt, hogy 2020-tól megváltozott a gazdasági környezet, amiben természetszerűen előjönnek a viták, részben abból eredően, hogy a mostani helyzetet a jegybank máshogy akarja kezelni. A kormány meglátása ugyanis, hogy az inflációt alapvetően külső körülmény, az energiaárak növekedése okozza, nem pedig a belső kereslet felpörgetése vagy a túlfogyasztás, ahogy azt a jegybank jó ideje állítja. A miniszterelnök ezzel Matolcsy György kritikáira reagált, aki az elmúlt években rendszeresen korholta a fiskális politikát, amiért elengedte a költségvetési hiányt. Különösen a 2021-es év kapcsán szúrt oda a kormánynak, amikor idehaza 7 százalék volt fölött a deficit, miközben ugyanez a mutató Lengyelországban a 2 százalékot sem érte el.

Matolcsy megszólalása mögött a jegybanktörvény módosítása állhat, annak ellenére, hogy a készülő jogszabályt az Európai Központi Banknak is be kell mutatnia a kormánynak. Vélhetően úgy ítélte meg, hogy az súlyos beavatkozás a jegybank függetlenségébe. Azt azonban az elnöknek is tudnia kell, hogy hiába a minisztert támadja, az ő kinevezése a miniszterelnök feladata, tehát végeredményben Orbán Viktor személyi döntését kritizálja.

Árfolyamválság, magas kamatok és tovább mélyülő konfliktus

Érdemes felidézni, hogy mi vezetett el a nyílt konfrontációig a jegybank és a kormányzati szereplők között. Matolcsy és Varga Mihály között már 2019 végén látható volt a súrlódás. Érdekes, hogy miközben a pénzügyminiszter azt pedzegette, hogy nehéz idők jönnek a gazdaságban, akkor még maga Matolcsy György volt az optimista, aki akkor arról beszélt, hogy megvan a magyar felzárkózás receptje. Sőt, még 2020 tavaszán, a járvány beköszöntésekor is sokkal optimistább volt az MNB, mint a kormány: még mindig növekedést jósolt, pedig már az elemzők egyöntetű véleménye volt, hogy recesszióba csúszik a magyar gazdaság.  

Azóta pedig szinte menetrendszerűen kritizálja a jegybank elnöke a kormányt, az egyensúlyi mutatók elromlására vezetve vissza az inflációt, amely másfél éven keresztül meghatározta a hazai gazdasági folyamatokat, és ezen keresztül a jegybank minden lépését. Azt is látni kell, hogy hiába hívta fel az infláció elleni harcra a figyelmet, és kezdte el a kamatokat emelni 2021 nyarán, hol lazább, hol agresszívebb módon, több olyan ütemtévesztése is volt, amely egyaránt hozzájárult a piaci bizalom megingásához és a forint vesszőfutásához, tovább mélyítve a kormány és a jegybank között már jó ideje jelen lévő konfliktust. Előbb 2022 májusában, épp a Világgazdaság konferenciáján, az infláció gyorsulásakor jelentette be, hogy lassít a kamatcsökkentések tempóján, majd 2022 szeptemberében, amikor Matolcsy György közölte, hogy 16 hónap után 13 százalékos alapkamat mellett lezárja a kamatemelési ciklust a jegybank, mivel „nincs értelme továbbmenni”.

Végül az Északi Áramlat felrobbantásának árfolyammozgató hatása is hozzájárult ahhoz, hogy 2023 októberében tulajdonképpen újranyitotta a kamatemelési ciklust a nemzeti bank, és a fejlett világban példa nélküli szintre, 18 százalékra emelte az irányadó rátát. Matolcsy a tavalyi 61. Közgazdász-vándorgyűlésen így indokolt: ha ezt nem lépi meg a jegybank, akkor árfolyamválságba sodródott volna az ország. Az elnök akkor sem finomkodott, szerinte kalandorpolitika volt, amit a kormány csinált, a magas inflációt óriási gazdaságpolitikai kudarcnak nevezte.

Hogy csökkenjenek a kamatok?

A vitában Parragh László, az MKIK elnöke is többször megszólalt, aki egyébként régi kritikusa a jegybank tevékenységének. A kamara vezetője már 2019-ben fenntartásait fejezte ki a túl laza monetáris politika miatt, legutóbb már fordítva, a kamatcsökkentések lassúságát kritizálta. Hiába kezdett bele a jegybank 2023 májusában a lazításba, a Világgazdaság Bruttó című podcastjében a januári kamatdöntés után nagyobb ütemű kamatvágásokat szorgalmazott, miután az év elején az ígéretek ellenére elmaradt a 100 bázispontos kamatcsökkentés. Ezt aztán meglépte 2023 februárjában az MNB, ezzel együtt borítékolható, hogy amíg a reálkamat 4-5 százalékos, addig a vita biztosan nem fog csitulni. Főleg azért sem, mert a vállalatok 5 százalék alatti kamatokat akarnak látni, miközben Virág Barnabás alelnök az év közepére várt 6-7 százalékos kamatszintről beszélt legutóbb.

Elakadt a fellendülés az év végén

Mindenesetre az elmúlt évek keresletszűkítésének meglett a hatása. A technikai recesszióból hiába került ki a magyar gazdaság tavaly, a negyedik negyedévben elakadt fellendülés. Talán ezért is mondta Nagy Márton, hogy már nem az infláció okozza a legnagyobb problémát. Januárban ugyanis 3,8 százalékra, a jegybank toleranciasávjába süllyedt az infláció, épp ezért a növekedés és mértéke lesz az idei év legnagyobb kérdése talán. A 4 százalékos növekedés elemzők szerint nem tűnik elérhetetlennek, de ehhez az is kell, hogy végre helyreálljon a belső kereslet, így a fogyasztásban és beruházásoknál is fordulat következzen be. 

Németország bajai ide is begyűrűznek

Mindezt pedig úgy kellene összehozni, hogy közben a külső kereslet borzasztóan gyenge, a magyar export fő felvevőpiacának számító német gazdaság mára Európa beteg embere lett, és a tavalyi recesszió után idén jó eséllyel zsugorodhat. Hiába gondolták sokan, hogy valamennyire függetleníteni tudja magát a magyar gazdaság a német folyamatoktól, 2023 decembere a kijózanodást hozta, ugyanis mind az export, mind az ipari termelés összeesett. De ott van még kihívásként a most zajló zöldipari technológiai váltás, amely az elmúlt időszakban egyértelműen a kormányzat fókuszába került, annak ellenére, hogy rengeteg társadalmi vitát vált ki a folyamat. A tavalyi évnyitón a miniszterelnök beszélt arról is, 500 ezer új munkavállalóra lesz szükség Magyarországon a folyamatban lévő kapacitásfejlesztéseknek köszönhetően. De hangsúlyozta azt is, hogy a magyar munkahelyek elsősorban a magyarokéi.