Annál is nagyobb lett a költségvetés hiánya, mint amit Nagy Márton bemondott

Az előzetes adatok szerint 5018 milliárd forint, a GDP 6,7 százaléka volt a kormányzati szektor 2023. évi hiánya. Az egyenleg az előző évinél 911 milliárd forinttal kedvezőtlenebb, GDP-arányosan közel 0,5 százalékponttal romlott – közölte a Központi Statisztikai Hivatal az eredményszemléletű hiányadatokat. 

Január elején Varga Mihály pénzügyminiszter még azt közölte, hogy a büdzsé pénzforgalmi hiánya 4593 milliárd forint lett, annak köszönhetően, hogy tavaly többször is megemelte a kabinet a deficitcélt: előbb szeptemberben 3,9 százalékról 5,2, majd az év végén 5,9 százalékra. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter aztán egy interjúban már arról beszélt, hogy 6,5 százalékos lehetett a tavalyi deficit, tehát ehhez képest is magasabb lett végül a tényadat.

A koronavírus-járvány alatti költségvetési stimulus hatására 2020-ban 79,3 százalékra emelkedett az adósságráta, ami azóta minden évben mérséklődött, ráadásul tavaly úgy, hogy közben a gazdaság recesszióba csúszott. Bár erősen árnyalja a képet, hogy közben inflálódnia is kellett volna az adósságnak.

Így jött össze a hiány 

A bevételek 3645 milliárd forinttal, 12,9 százalékkal nőttek: 

• A legnagyobb értékkel, 1142 milliárd forinttal, 9,5 százalékkal a termelési adókból származó bevételek bővültek, ezen belül 363 milliárd forint (5,4 százalék) volt az áfabevétel növekedése. 
• A jövedelemadó-bevételek 1037 milliárd forinttal, 22,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat.
•  A társadalombiztosítási hozzájárulások 959 milliárd forinttal, 14,8 százalékkal magasabbak voltak. Az egyéb bevételek 507 milliárd forinttal, közel 10 százalékkal növekedtek.

A kiadások 4556 milliárd forinttal, 14,1 százalékkal emelkedtek:

• A bővülés mértéke a kifizetett munkavállalói jövedelem esetében 456 milliárd forint (6,7 százalék), a pénzbeni társadalmi juttatásokat illetően 1265 milliárd forint (18,4 százalék) volt. 
• A folyó termelőfelhasználás 400 milliárd forinttal, 7,0 százalékkal, a kamatkiadások 1660 milliárd forinttal, 88,8 százalékkal nőttek.
•  A bruttó állóeszköz-felhalmozás 232 milliárd forinttal, 6,5 százalékkal növekedett. A kormányzati szektor egyéb kiadásai 543 milliárd forinttal, 7,3 százalékkal magasabbak voltak

2023 negyedik negyedévében is jelentősen nőtt a hiány

A kormányzati szektor hiánya 2071 milliárd forint, a GDP 10,6 százaléka volt. Az egyenleg 410 milliárd forinttal, 3,8 százalékponttal kedvezőbb az egy évvel korábbinál. Míg a bevételek 1112 milliárd forinttal, 14,6 százalékkal, a kiadások 701 milliárd forinttal, 7,0 százalékkal emelkedtek.

PM: tovább csökkentette az államadósságot a kormány

„A KSH ma reggel publikált adatai alapján az államadósság mértéke 73,5 százalékra csökkent 2023-ban, míg a költségvetés hiánya 6,7 százalékon alakult. Ezzel a magyar államadósság mértéke továbbra is közel 10 százalékponttal alacsonyabb az uniós átlagnál” – értékelte az adatokat a Pénzügyminisztérium. 

A szaktárca közleményében azt írja, hogy a kedvezőtlen külső gazdasági hatások ellenére a magyar költségvetés a rendkívüli kiadások mellett is maradéktalanul biztosította a forrásokat a nyugdíjak és a családtámogatások védelméhez, valamint a rezsicsökkentés fenntartásához.

Lakossági rezsivédelemre több mint 1300 milliárd forintot fordított a kormány 2023-ban, míg a nyugdíjkiadások megközelítették a 6400 milliárd forintot. Ezeken felül a családtámogatások és családi adókedvezmények összege meghaladta a 3 ezer milliárd forintot. A végleges összegek a zárszámadás során lesznek ismertek.

– fogalmaznak, hozzátéve, hogy a kormány elkötelezett a költségvetési hiány csökkentése mellett: az idei évben 4,5 százalékra, jövőre 3,7 százalékra, 2026-ban pedig 2,9 százalékra mérsékli azt. A kormány intézkedéseivel – a nemzetközi várakozásokkal összhangban – a magyar gazdaság idén visszatér a növekedési pályára, jövőre pedig ismét az uniós rangsor élmezőnyében lehet – áll a közleményében.