Egyelőre dacol Magyarország a német drámával: végre beröffenhetett a gazdaság motorja

Túl lehet a magyar gazdaság a tavaly év végi lendületvesztésen. A Központi Statisztikai Hivatal idén először közöl adatokat a gazdaság teljesítményéről, a Világgazdaság ebből ez alkalomból elkészített elemzői konszenzusa újra növekedést jósol:

Az elemzők között azonban ritkán látható nagy szórás figyelhető meg a várakozásokban. Az éves növekedésre vonatkozó becslések 0,7 százaléktól 1,7 százalékig, a negyedévesek pedig 0,1 százaléktól 0,8 százalékig terjednek. Az, hogy ekkora eltérések vannak a jóslatokban, összefüggésben lehet azzal, hogy már két héttel hamarabb közli már a KSH a GDP-adatokat, így több márciusi termelési adat, mint az ipar, kiskereskedelem és az építőipar teljesítménye még nem ismert.

Vegyesen alakultak a termelési és felhasználási adatok 

– hívta fel rá a figyelmet Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a kedden érkező első negyedéves GDP-adatok kapcsán. A közgazdász rámutatott, hogy ugyan a januári havi alapú visszaesést februárban sikerült korrigálni, termelési oldalról 

• az ipar teljesítménye alakult talán a legkedvezőtlenebbül, ezért a márciusi adat fogja meghatározni, hogy az ágazat teljesítménye milyen irányba mozdítja a GDP-t;
• az építőipar teljesítménye az alacsony bázis ellenére is kedvezően, bár elég volatilisen alakult: januárban 17,2, februárban 3,2 százalékkal nőtt a termelés volumene; 
• a szolgáltatásokról hagyományosan kevés adat áll rendelkezésre: egyelőre azt tudjuk, hogy a turizmus kedvezően teljesített (a vendégéjszakák száma az első két hónapban 13,8 százalékkal haladta meg a korábbit).

A kiskereskedelem ha lassan is, de éledezik: éves alapon a nyers adatok szerint 2,6, míg munkanaphatástól megtisztítva 0,8 százalékkal növekedett. Ami pedig a felhasználási oldalt illeti, a fogyasztás a kiskereskedelmi forgalom és a kereseti folyamatok alapján is bővülhetett: a december és február közötti 10 százalék körüli reálkereset-emelkedésnek nyomot kell hagynia a fogyasztáson, még ha ezt az óvatossági motívum és a magasan ragadt árak fékezik is. A beruházások sem feltétlenül teljesítettek rosszul: az alacsonyabb kamatok és az uniós források fokozatos megindulása itt segít. 

Optimizmusra ad okot az építőipar, nagy kérdés az ipar

Molnár Dániel a Makronóm Intézet elemzője is arra hívta fel a figyelmet, hogy a szokásosnál is nehezebb előrejelzést adni az első negyedéves GDP-adatra, tekintve, hogy csak kéthavi gazdasági adat áll rendelkezésünkre. 

– mondta az elemző, hozzátéve, hogy a külső kereslettől nagyban függő ipar esetében az első két havi adat negyedéves alapon stagnálásra utal, viszont a februári érdemi bővülés már pozitív jelnek tekinthető. Itt azonban nagy kérdés, hogy ez egyszeri kiugró érték volt, vagy a fordulat első jele, és a márciusi teljesítményt is felfelé húzza majd. Szerinte a német gazdaságból érkező hírek inkább az utóbbira utalnak.   

Becsey Zsolt, az UniCredit Bank vezető elemzője azt emelte ki, hogy a külső kereslet is gyengélkedik, így a korábban húzóerő szerepét betöltő export szerinte nem képes a kívánt mértékben élénkíteni a gazdaságot. Másrészről az alig bővülő belső felhasználás miatt az import visszaesése nagyobb lehetett az exporténál, így a nettó export összességében támogathatta a GDP bővülését. 

Még mindig jellemző a háztartások óvatossága

Az elemző szerint a belső fogyasztás terén továbbra is problémáa a háztartások óvatossági megfontolása, mert a gyorsan emelkedő reálkeresetek nem áramolnak vissza a gazdaság vérkeringésébe. A privát fogyasztás összességében nagyjából olyan ütemben bővülhetett éves alapon, mint az előző negyedévben. Szerinte az elszálló költségek miatt nem valószínű, hogy a büdzsében tér nyílt volna a közösségi fogyasztás élénkítésére, így nagyon valószínű, hogy erről az oldalról nem érkezett növekedést erősítő impulzus a gazdaságba.

„Ami a beruházásokat illeti, egyelőre csak a februárig elérhető építőipari számokra támaszkodhatunk. Ennek alapján úgy becsüljük, hogy ha nem is számottevőben, de erősödhetett éves alapon a beruházási aktivitás” – magyarázta az UniCredit Bank elemzője.

Lassú kilábalás lesz a magyar gazdaságban 

A idei évre vonatkozóan lassú kilábalást prognosztizál a Századvég Konjunktúrakutató. Hubert Judit makrogazdasági elemző kommentárjában arra mutatott rá, hogy 2024 elején az ipari termelés volumenének csökkenése folytatódott, majd februárban javulás következett be, azonban szerinte még továbbra sem látszik, hogy ez egyszeri vagy hosszabb kimenetelű javulást vetít előre.  

– vélekedett a közgazdász. Ezzel együtt úgy becsüli, hogy a kormány várakozásánál magasabb lesz az idei növekedés mértéke, szerinte 2,7 százalék lehet.

Márciusra elengedte a kormány a 4 százalékos növekedést

Bár 2023 harmadik negyedévben véget ért az egy éven át tartó recesszió, és úgy tűnt, megkezdődött a kilábalás, az év végére elfogyott a lendület, és negyedéves bázison 0,5 százalékos növekedést, éves bázison stagnálást mért a KSH.  

Elemzők már akkor figyelmeztettek, hogy az áthúzódó hatások miatt elérhetetlen a kormány 2024-re prognosztizált 4 százalékos növekedési célja, amihez negyedévente kifejezetten erőteljes, legalább 1 százalékos bővülésre lenne szükség. Azonban mégsem ez, hanem az első két havi ipari és külkereskedelmi adatok késztették a kormányt növekedési tervének újragondolására. A német gazdaság és a külső kereslet gyengélkedése miatt Nemzetgazdasági Minisztérium március közepén húzta le 2,5 százalékra a GDP bővülést.

Nagy Márton a Világgazdaságnak adott interjújában ugyanakkor azt mondta, hogy összességében pozitív kép rajzolódik ki a magyar gazdaságról, szerinte a növekedést mindenki érezni fogja. Egy későbbi eseményen pedig arról beszélt, hogy az első negyedévben mind éves, mind negyedéves bázison növekedést vár, mivel a belső fogyasztás helyreállásának látható jelei vannak.