Nagy Márton: egyre többen akarnak dolgozni Magyarországon

A gazdasági növekedés újraindítása, majd további emelése érdekében a munkaerőpiaci aktivitást tovább kell bővíteni – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Tranziton.

A kormány célja, hogy az EU-s fejlettség 90 százalékának eléréséhez 85 százalékra emelje a foglalkoztatottság szintjét (20–64 évesek körében). A legfrissebb munkaerőpiaci adatok szerint Magyarországon kismértékben nőtt a munkanélküliségi ráta, miközben továbbra is 4,7 millióan dolgoznak, a regisztrált álláskeresők száma pedig történelmi mélyponton van. Nagy Márton rávilágított, hogy a munkanélküliség emelkedése egyrészt átmeneti, másrészt azt jelzi, hogy egyre több, korábban inaktív lép be a munkaerőpiacra.

Ez a gazdaság számára kifejezetten előnyös, a kormány céljaival összhangban mobilizálódik a hazai munkaerőpiaci tartalék, teret nyitva a foglalkoztatottság további növekedése előtt.

Az inaktív népesség szinte minden korcsoportban csökkent, de az inaktív státuszból a munkaerőpiacra lépés leginkább a 15 és 34 év közötti, főként alacsonyabb végzettségű fiatalok és az 55 és 64 év közötti, nyugdíj előtt álló szakképzettek körében tapasztalható. Az inaktívak közül a legtöbben Budapestről és vonzáskörzetéből, valamint Kelet-Magyarországról szeretnének a munkaerőpiacra lépni, és jellemzően a nagy ipari parkok vonzáskörzetében találnak munkára, mivel ezeken a területeken emelkedik leginkább a foglalkoztatás.

Nagy Márton felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyar munkaerőpiacon folyamatban van egy belső, ágazati átrendeződés. 2023 eleje óta legnagyobb mértékben a közigazgatásban csökkent a foglalkoztatottak száma (49 ezerrel), ezzel egyidejűleg a legjelentősebb növekedés a feldolgozóiparban volt tapasztalható. További pozitív folyamat, hogy trendszerűen csökken a közfoglalkoztatottak száma, akik szintén az elsődleges munkaerőpiacon tudnak elhelyezkedni. Nagy Márton hangsúlyozta: Magyarország munkaalapú és nem segélyalapú, hazánkban van az egyik legalacsonyabb munkanélküliség és legmagasabb foglalkoztatottság, így a munkaalapú társadalom alappillérei megszilárdultak és tovább erősödnek. A foglalkoztatáspolitikai eredmények egyértelműek, a Gyurcsány-korszakhoz képest 1 millióval dolgoznak többen, átlagosan már háromszor magasabb fizetésért. 

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz keretei között a kormány 2030-ig több mint 460 milliárd forint uniós forrás bevonásával segíti a foglalkoztatás és az aktivitás további növelését, a munkaerő-tartalékok mozgósítását, a munkában állók képzését, valamint a munkakörülmények javítását.